Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Varju László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “A vállalati kutatás-fejlesztési adókedvezmények alapjairól és azok elbírálásáról” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VARJU LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1644 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Varju László képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “A válla lati kutatásfejlesztési adókedvezmények alapjairól és azok elbírálásáról” címmel. A képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr! VARJU LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mint ön is tudja, a hazai vállalkozások kimutatható hányada végez valamiféle kutatásfejlesztési tevékenységet, és ez az örömteli jelenség egyértelműen összhangban van a magyar állam mindenkori törekvésével, amely fejlett minőségű magas technológiát vagy szolgáltatást állít ilyen módon elő. Ma hazánkban a kutatásfejlesztési tevékenységekhez köthető vállalati költségeket el lehet számolni, ennek az elmúlt években megteremtődtek a feltételei, erre lehetőség van, ugyanakkor a vállalkozások és különösen a gazdaságélénkítés szem pontjából lényeges kis- és középvállalatok nagy része nem él ezzel a lehetőséggel. Ennek én két okát látom, az egyik egy egyszerű, prózai ok: hogy nem tudják; a második bonyolultabb, mégpedig abból a visszatartó erőből fakad, ami a kutatásfejlesztés továb bi bővülését visszafogó tényező, hogy a kutatásfejlesztés definíciója nem pontos. Ezért e tevékenységfogalom szabályozásában változtatásra van igény. Érthető a bizonytalanság és a kockázatkerülés a vállalkozások részéről akkor, amikor a kevés rendelkezésr e álló forrásukat olyan módon kell beosztani, nehogy olyan tevékenységekre fordítsák, ami esetleg egy későbbi adóhatósági ellenőrzés során nem állja meg a helyét. Ezért tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy szükségesnek látnake olyan változtatás t, amely a K+F tevékenység jogszabályban történő definiálását elvégzi, a kis- és középvállalkozások fenti bizonytalanságát ilyen módon megszünteti. Ezt magam rendkívül fontosnak tartom. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A K+F tevékenység fogalma a hazai jogszabályokban jelenleg is rögzítve van, a probléma az, hogy túl sok helyen és túl sokféleképpen. Felolvasnám, hogy hány jogszabály foglalkozik a kutatásfejlesztési tevékenység fogalmával: a 2003as, a Kutatási és Technoló giai Innovációs Alapról szóló törvény, egy 2004es törvény a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról, a 2000es, számvitelről szóló törvény, az 1990es, helyi adókról szóló törvény, az 1995ös, személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a 2007es, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló törvény. A probléma épp ez: túl sok törvény próbálja ezt körbeírni, hogy mit is értsünk kutatás és fejlesztés tevékenység alatt, ezért érthető is a váll alkozások elbizonytalanodása. Éppen ezért 2010 szeptemberében a minisztériumon belül létrehoztunk egy munkacsoportot, amely pont ezt a munkát végzi, tehát a kutatásfejlesztési tevékenység konkrét definícióját és annak pontos meghatározását, szabályozásba való átültetését, amelyet, úgy gondolom, az európai uniós szabályozással kell összhangba hozni. Tehát megvizsgáljuk az európai uniós szabályozást, az ottani fogalomhasználatot, a jelenlegi törvényekben lévő fogalomhasználatot, és ennek segítségével, úgy go ndolom, létre tudunk hozni egy olyan fogalomhasználatot, amely alkalmas lesz arra, hogy a vállalkozók is eligazodjanak ebben a dzsungelben. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
