Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - a belügyminiszterhez - “Mit érdemel az a bíró…?” címmel - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1612 Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Annak is van diszkrét bája, hogy ön azt a képzetet kelti nagyon sok televíziónézőben, hogy mi nyújtottunk be adó- és járulékcsökkentési javasla tokat, és hosszasan foglalkozik azzal, hogy milyen volt a szocialisták ezzel kapcsolatos elképzeléssora. No de nem baj, ezt már megszoktuk és elviseljük, azt azonban nem nagyon, hogy azt a képzetet is igyekeznek kelteni, hogy a mostani adócsökkentés versen yképességet és vállalkozói tehercsökkentést fog hozni. Nem fog! A gazdagoknak fog kedvezni, járulékcsökkenést nem okoz, egyébként, akik társasági nyereségadót eddig fizettek, azok nagyjából ennek a körnek, amelyről most szó van, 40 százaléka, 60 százalék p edig nem. Éppen ezért azt a választ, ami arról szól, hogy majd ha lesz versenyképes gazdaság, akkor majd járulékot csökkentünk, azért nem tudom elfogadni, mert véleményünk szerint önök rossz úton vannak. Rossz úton vannak! Nem ez a módja annak, hogy munkah elyeket teremtsünk. Köszönöm szépen a szót, elnök úr, nem fogadom el a választ. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Kövér László) : Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Tisztelt Ház! A vála szt a képviselők 232 igen szavazattal, 90 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadták. Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - a belügyminiszterhez - “Mit érdemel az a bíró…?” címmel ELNÖK (dr. Kövér László) : Staudt Gábor, a Jobbik k épviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: “Mit érdemel az a bíró…?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2010. október 4én történelmi jelentőségű ítélet szü letett. E napon a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével kimondta, hogy a 2009. július 4én megtartott Erzsébet téri békés ülődemonstrációt a rendőrség jogellenesen oszlatta fel. Ez az ítélet az elmúlt egy év során jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlensé g szabálysértése miatt elmarasztalt személyek részére megnyitotta a perújítás és a kártérítési perek indításának a lehetőségét, mivel, ha a tüntetés feloszlatása jogellenes volt, akkor a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése nem volt elkövethető a füvön ülés egyszerű, békés magatartásával. Tudomásunk szerint vannak azonban olyan bírák, akik a felsőbb bíróság ítéletét semmibe véve, azt egyszerűen figyelmen kívül hagyva hoznak döntéseket, és állapítanak meg felelősséget olyan magatartás ért, amelynek elkövethetőségét ezen ítélet eleve kizárja. Mivel a bíróságot az adott szabálysértésért való felelősség fennállásának előkérdéseként ezen ítélet köti, e magatartás számomra érthetetlen, és szakmaisága erőteljesen megkérdőjelezhető. E bírók az on túl, hogy nem veszik figyelembe egy felsőbb bíróság ítéletét, a bírósági eljárások szabályait is súlyosan és visszatérően megsértik, és ezzel a törvényben deklarált jogok érvényesülését is akadályozzák. Az ítélet megszületését követően két nappal később egy szabálysértési tárgyaláson az egyik bíró nem engedett például jegyzeteket készíteni az ügyről, majd ezt követően két nappal egy másik tárgyaláson a sajtó képviselőjének, aki a sajtóigazolványát a tárgyalás kezdetén bemutatta, megtiltotta a felvételkés zítést. Amikor felhívták az említett bíró figyelmét arra, hogy ezzel törvényt sért, és a sajtószabadságot korlátozza, válaszul a kollégát ugyancsak jogellenesen kiküldte a teremből. Ezzel a sajtószabadságon túl az eljárás alá vont személy tisztességes eljá ráshoz és
