Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1586 biztost küldeni. Azért szeretném kérdezni, hogy ez valóban bebetonozáse ön szerint, mert ha egy ilyen bebetonozásról van szó, akkor szerintem ez nem egy demokratikus megoldás, hiszen a 2009es európai parlamenti választásokat az a kormány és azok a kormánypártok elveszítették, mégis a vesztesek küldték ki öt évre a saját delegáltjukat az Európai Unió kormányába, az Európai Unió Bizottságába. Ami pedig a bebetonozást általában illeti vagy a b ebetonozás funkcióját illeti, azt szeretném mondani, hogy az igazságszolgáltatásban a bebetonozás a fő szabály, kötelező a bebetonozás az igazságszolgáltatásban. Gondoljanak csak a bírákra! A bírák, miután határozatlan időre kinevezik őket, 70 éves korukig úgymond bebetonozásra kerülnek a pozíciójukba, azért, mert az igazságszolgáltatás függetlenségét így biztosítja minden jogállam. Egyébként az ügyészség is hasonló szervezet, nyilván nem ugyanaz a funkciója, mint a bíróságnak, de az igazságszolgáltatás füg getlen szervezete, a magyar alkotmányos rendszerben az ügyészség nem a kormány alá rendelt szervezet, hanem egy független szervezet. Ezt megerősítette egyébként egy alkotmánybírósági határozat is. Tehát a bebetonozást mint jogi technikát vagy alkotmányjogi technikát éppen az igazságszolgáltatás e két szervével szemben nem kivételnek, hanem fő szabálynak kell tekinteni, mert csak így működik a jogállam, ha az igazságszolgáltatás szereplői függetlenek a mindenkori választásoktól, a mindenkori kormánytöbbségek től és a mindenkori politikai nyomásgyakorlástól. (15.40) Mert visszatérve még egy gondolattal arra, hogy megszűnik az ügyész interpellálhatósága; igen, azért nyújtottuk be ezt a javaslatot, mert azt tapasztaltuk, éveken át azt tapasztaltuk, hogy az inter pellációs jog valójában egy politikai nyomásgyakorlási eszköz volt a mindenkori kormánypártok kezében, de nemcsak a kormánypártok kezében, nyilván ellenzéki képviselők is interpellálták a legfőbb ügyészt, csak éppen az interpellációra adott válasz el nem f ogadásának voltak politikai következményei. Más következményei nem, csak politikai következményei, például, hogy megrendült az ügyészségbe vetett bizalom, mert folyamatosan leszavazták a legfőbb ügyészt, és ezáltal megrendült az ügyészség függetlenségébe é s az ügyészség alkotmányos funkciójába vetett bizalom. Még egy mondat, megint csak jobbikos képviselőtársaim számára. Furcsa számomra az önök érvelése, mert én végigültem itt az előző egykét évet a parlamentben, amikor kormánypárti képviselők, szocialista képviselők és szabad demokrata képviselők azért interpellálták folyamatosan a legfőbb ügyészt, és azért tartották nyomás alatt, hogy az önök által alapított Magyar Gárda ellen büntetőeljárásokat indítsanak, például. Tehát nem tudom, jó modelle ez önök sz erint, hogy itt ülnek, mondjuk, szocialista vagy liberális képviselők, és folyamatosan azért gyakoroltak nyomást az ügyészségre, hogy az általuk vélt igazságot, az általuk vélt bűncselekményeket az ügyészség üldözze. És az ügyészség erre mindig precíz vála szt adott, elmondta, hogy melyek az alkotmányos keretek, amelyekben neki mozognia lehet, és sosem fogadták el ezt a választ a szocialista és szabad demokrata képviselők. Ebből is látszik, hogy mennyire abszurd a legfőbb ügyész interpellálhatósága, és menny ire idegen az ő és az ügyészség jogállásától, alkotmányos jogállásától az interpellálhatóság. Szeretném megnyugtatni - mint ahogyan már az alkotmány vitájában is megnyugtattam - a tisztelt Házat és a közvéleményt, hogy az ügyészség nem marad kontrollálatla n, az ügyészség továbbra is parlamenti ellenőrzés alatt áll, a legfőbb ügyészhez kérdés intézhető, minden ügyben kérdés intézhető, és erre a jogszabályi keretek között köteles válaszolni az ügyész, akár minden ülésen meg lehet kérdezni. Ezenkívül pedig az ügyész, a legfőbb ügyész évente beszámol az Országgyűlésnek, és az ügyészség munkája nemcsak parlamenti kontroll alatt áll, hanem végső soron egy törvényességi kontroll alatt is áll, hiszen a bíróság ítéli meg, hogy az ügyészség által a bíróság elé tárt üg yekben vajon az ügyészség álláspontja helytállóe, törvényese vagy törvénytelen. Összefoglalva tehát: a támogató javaslatokat, támogató véleményeket nagyon szépen köszönöm. A kritikákat eltúlzottnak, és politikailag szándékosan dramatizáltnak érzem a hang ulatot. Teljesen felesleges ez a dramatizálás.
