Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1585 befolyásoltságán, és ellen tud állni a politika kísértése inek. Vélelmezzük, és legyünk jóhiszeműek, hogy van ilyen ügyész, aki erre alkalmas. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megkérdezem a tisztelt képviselőtársakat, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, így megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, aki válaszol a vitában elhangzottakra. Öné a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ors zággyűlés! Az ellenzéki képviselőtársaim meglehetősen dramatizálták ennek a törvénynek a hatását. Szeretném akkor felidézni, hogy mi az, ami változik, mi a jelenlegi helyzet, és mi az, ami változik. Jelenleg decemberben az Országgyűlés egyszerű többséggel, többségi szavazással 6 évre legfőbb ügyészt fog választani. Ami változik, az, hogy decemberben kétharmaddal 9 évre fog választani legfőbb ügyészt az Országgyűlés, tehát az Országgyűlés és nem a pártok, hanem az Országgyűlésben megválasztott, a nép által l egitimált országgyűlési képviselők többséggel mindenképpen választani fognak új legfőbb ügyészt. Az a kérdés, hogy 6 évre vagy 9 évre választják. Ez a változás lényege. Ezt azért szögeztem le, mert a kritikák egy része olyan volt, mintha nem decemberben vá lasztanánk legfőbb ügyészt, hanem a valamikori távoli jövőben választanánk. Valójában a legfőbbügyészválasztás egyébként az elmúlt húsz évben mindenkor is a kormánytöbbség, tehát az egyszerű többség, az Országgyűlés egyszerű többségének kezében volt, és m indig is egyszerű többséggel választott az Országgyűlés. Mi azt gondoljuk, és azért terjesztette be a kormány ezt a javaslatot, mert az ügyészség függetlenségét szolgálná, ha ez a jövőben kétharmaddal történne. És azt, hogy most éppen egy soron következő ü gyészválasztásra is vonatkozik majd ez a kétharmados szabály, kérem, vonatkoztassák el attól, hogy egyébként helyese, hogy feles többséggel választja az Országgyűlés a legfőbb ügyészt, vagy kétharmaddal kellene megválasztani. A jobbikos képviselők még azt is felvetették, hogy négyötöddel kellene megválasztani. Én azt hiszem, hogy az arany középút a kétharmad ebben a kérdésben, ugyanis minden más, Országgyűlés által választott közjogi szereplőt, gondoljanak csak bele, Legfelsőbb Bíróság elnöke, ombudsmanok, Állami Számvevőszék elnöke, mindegyiket kétharmaddal választja az Országgyűlés. Ezeknek a közjogi szereplőknek a kétharmados választás adja meg az erős legitimitását. Elsősorban a kedves jobbikos képviselőtársaimhoz fordulok: nem tudom, felidéztéke, hogy a rendszerváltás utáni első legfőbb ügyész 10 évig, majdnem 10 évig volt hivatalban. Nem 9 évig, 10 évig volt hivatalban, hiszen egyszer újraválasztotta az Országgyűlés. Györgyi Kálmán mandátuma ilyen hosszú ideig tartott. Mellesleg abban az időszakban vo lt ő legfőbb ügyész, a rendszerváltás utáni első évtizedben, amikor éppen dúlt az önök által is elítélt vadprivatizációs időszak, és egyébként az önök által csak politikusbűnözőknek nevezett politikusok garázdálkodhattak ebben az országban. (Dr. Lamperth M ónika közbeszól.) Ez volt az első legfőbb ügyész tíz évének az eredménye, vagy hogy mondjam, az önök szempontjából az ő tevékenységéhez ez az időszak kötődik. Most nem tudom, miért ragaszkodnak ehhez az időszakhoz, és miért akarják, hogy a legfőbb ügyész o lyan legyen, mint az első legfőbb ügyész volt. Én ezt persze malíciózusan jegyeztem meg, és Györgyi Kálmán védelmében mondtam el, hogy nyilvánvalóan a rá vonatkozó törvényeknek megfelelt a tevékenysége, és nem őbenne, hanem valószínűleg a törvényekben volt a hiba. Bocsánat, nem Lamperth Mónika, hanem azt hiszem, hogy Lendvai Ildikó képviselő asszony mondta, hogy ez egy olyan rossz dolog, mint a bebetonozás, ez egy nagyon szörnyű dolog. Azt akarom kérdezni, frakcióvezető asszony, volt elnök asszony, hogy a b ebetonozás valami olyasmie, hogy például az előző kormány 2014ig küldött ki az Európai Unió Bizottságába biztost. Egy egész kormányzati ciklusra betonozta be azt a biztost, aki 2009ben még az önök kormánya által delegált személy volt, és majd a 2014ben megválasztott új Országgyűlés által megválasztott kormány tud új
