Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1575 ellensége, azután a saját csoporton belüli kicsit másként gondolkodók, végül pedig a csoporton belüli vetélytársak. Mielőtt igennel szavaznak erről a javaslatról, javasolom önöknek, hogy gondolják ezt át. Kö szönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Schiffer András tapsol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka, Vejkey Imre képviselő úr következik. DR. VEJKEY IMRE , a KDNP képvi selőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet kapcsán az imént hallott szubjektív vélekedések helyett nézzük meg az objektív tényeket, és először azt, hogy milyen tevékenysé get is lát el tulajdonképpen az ügyészség. Az ügyészség legfajsúlyosabb feladata a büntetőeljárás során a közvádas ügyekben a vád emelése és képviselete a bíróság előtt, azonban bizonyos esetekben az ügyészség polgári perekben is eljár. (14.50) A nyomozás alapvetően a rendőrség feladata, azonban bizonyos esetekben maga az ügyészség is nyomoz. Az ügyészség nyomoz például több nagy nyilvánosságot kapott korrupciós bűncselekmény ügyében. Az ügyészség felügyeli a rendőrhatóság és a pénzügyőrség nyomo zásait, ennek kapcsán elrendelheti vagy lezárhatja a nyomozást, felülvizsgálhatja a nyomozók intézkedéseit, elbírálja a panaszokat. Az ügyészség felügyeli továbbá a büntetésvégrehajtást is, illetve kezdeményezi büntetőeljárás során kényszerintézkedések el rendelését, amennyiben az szükséges. Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek felett. Óvást emelhet e szervek döntéseivel szemben, illetve kezdeményezheti szabályzataik módosítását. Mindezekből kifolyólag megállapítható, hogy alkotmányos jogrendünk egyik alappillére az ügyészség. Ezért kiemelt társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy legalább olyan megbecsülése és jelentősége legyen az ügyészséget reprezentáló legfőbb ügyésznek, mint a Legfelsőbb Bír óság elnökének vagy az alkotmánybíráknak vagy akár az ombudsmanoknak. Sajnálatos tényként kell azonban megállapítanunk azt, miszerint a fentiek ellenére napjainkig a legfőbb ügyész az egyetlen olyan igazságszolgáltatói hatalomhoz tartozó fontos poszt, amel yet a parlament egyszerű többséggel választ, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az alkotmánybírákat vagy az ombudsmanokat a tisztelt Ház kétharmados többséggel választja. Ezért nyilvánvaló, hogy e tarthatatlan állapoton változtatni kell. Ezt a szükségsz erűséget észlelte a kormányzat, amikor a jelen törvényjavaslatát beterjesztette. A kormány által benyújtott módosító javaslat szerint így mind a legfőbb ügyész megválasztásához, mind az ügyészségi törvény módosításához a jövőben kétharmados parlamenti több ség szükségeltetne. Fontos alkotmányossági szempont továbbá az is, miszerint az ügyészség ne maradjon legfőbb ügyész nélkül, ezért a törvénytervezet akként rendelkezik, hogy amennyiben a parlamentben nem lenne meg kétharmados egyetértés az új legfőbb ügyés z személyéről, úgy akkor az aktuális legfőbb ügyész addig maradna hivatalában, míg az Országgyűlés meg nem választja utódját. A KIM törvénytervezete továbbá helyesen azt is szabályozni rendeli, hogy a legfőbb ügyészt határozatlan időre kinevezett ügyészek közül lehet csak választani, vagyis nem lehetne külső, szakmán kívüli személyt megválasztani a vádhatóság élére. További alkotmányossági szempontként érvényesül a törvénytervezetben az, miszerint az alkotmánybírákhoz hasonlóan hat évről kilenc évre emelked ne a legfőbb ügyész megbízatása, hogy ezzel az ügyészség függetlensége még inkább kifejezést nyerjen. Az ügyészség független hatalmát erősíti a KIM módosító törvénytervezete azon aspektusból is, hogy az ügyészség Magyarországon olyan független szerv legyen , amely csak a legfőbb ügyésznek, az Országgyűlésnek már ne tartozzon felelősséggel. Így az Országgyűlés ellenőrzési köréből kikerülne az ügyészség, ami természetszerűen
