Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1576 egyidejűleg azt is jelentené, miszerint a parlamenti képviselők nem interpellálhatnák a legfőbb ügyészt. Megjegyzem, az MSZP politikai gyakorlata elrettentő példaként szolgál arra, hogy miért kell megszüntetni a legfőbb ügyész interpellálhatóságát. A szocialisták ugyanis az elmúlt években saját kormányzási időszakuk alatt is többször támadt ák az ügyészséget. A legélesebben a szocialisták részéről talán Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök nyilatkozott az MSZP 2009. márciusi kongresszusán, amikor azt mondta, hogy “az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint jár el”. Álláspontunk szerint ez a nyilatkozat tarthatatlan, ez ásta akkor alá az alkotmányosságot. Mindezek alapján a Kereszténydemokra ta Néppárt frakciója az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/1380. számú törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Gyüre Csaba képviselő úr következik. DR. GYÜRE CSABA , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem támogatja az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény benyújtott módosítását ebben a formában, sőt, amint ezt már korábban jeleztem a kisebbségi vélemény megfogalmazásakor, szinte semmilye n tekintetben nem támogatjuk ezt az ugyan nem túl hosszú törvénytervezetet, de gyakorlatilag semelyik pontjával nem tudunk egyetérteni. Itt már korábbi vezérszónoki felszólalásokban hallottunk tulajdonképpen jogelméleti vitákat arról, hogy hogyan is néz ki Európaszerte vagy világszerte az ügyészség szervezete, illetve maga az ügyészség, és a legfőbb ügyész kormány alá vane rendelve, vagy pedig a parlament alá, illetve milyen szerepet tölt be a hazai igazságszolgáltatásban. Erről vitatkozgathatunk, hogy me lyik a jobb módszer. Nyilván az első a kormányzat alá rendelt ügyészség. Ennek is megvan a maga előnye, és a másiknak is, amikor azt mondjuk, hogy parlament alá rendelt ügyészség legyen, hiszen ez első látszatra úgy tűnik, hogy sokkal függetlenebb szerveze tet fog takarni, hiszen maga a parlament felé lesz felelős, a parlament fogja kinevezni, és tulajdonképpen senkinek nem lenne befolyása az ügyészség szervezetére, a legfőbb ügyész munkájára és az ügyészi szervezet munkájára. Ez valóban első ránézésre jónak tűnik, és Répássy államtitkár úr is ezt emelte ki, hogy ezért is olyan demokratikus módon akarják ezt megoldani, hogy nem akarják a kormányzat alá rendelni, hiszen így a mindenkori kétharmados többséggel meglesz a megfelelő garancia és biztosíték arra, ho gy itt nem kerül senkinek a befolyása alá, mert hát mennyire nem szép az, amikor a kormányzat befolyása alá kerül az ügyészség. Az egyik megoldás, az egyik modell alapján az ügyészség a parlament alá kerülne, a másik modell alapján a kormányzat alá kerülne . Itt most egy harmadik rendszer lett kitalálva. Azt gondolom, ezt még sehol nem találták fel, egyetlenegy demokratikus jogállamban sem: itt párt alá rendelik az ügyészséget. Hiszen kilenc évig, kilencéves időtartamra ki határozza meg: a jelenlegi kormányz ó pártok, azaz a FideszKDNP kilenc évre választ legfőbb ügyészt Magyarországon. Tehát gyakorlatilag itt pártirányítás alá kerül az ügyészség, szemben a korábbi demokratikus modellekkel szemben, és ami a legnagyobb döbbenet, hogy ráadásul kilenc évre. És m ivel megszoktuk a Fidesz részéről, a FideszKDNP részéről, hogy amikor években határoznak meg valamit, és módosítanak vagy az alkotmányban, vagy a jogszabályokban, az általában mindig valamilyen személyeket konkrétan szokott érinteni. Nemegyszer találkoztu nk már vele, és amikor kiderült, hogy rosszul
