Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1563 és tegyük hozzá, a politikai osztály sem tudott egymás között megegyezni ezeknek a céloknak a jóságában és követhetőségében, akkor megette a fene az egész folyamatot. Akkor a fióknak kés zítettük ezt a stratégiát, biztos néhány tanácsadó cég kapott érte pár millió forintot - erre is láttunk jó néhány példát az elmúlt két évtizedben , de nem tudtuk a stratégiáinkat konszenzussal elfogadni, és azután nem e szerint cselekedtünk. Egyetlen pél dát hadd mondjak: nagyon nehezen készült valami nemzeti fenntartható fejlődési stratégia, amiből valami gyenge kormányhatározat lett a végén, a parlament azt nem is látta, és azóta sem tudunk ennek szellemében cselekedni, és nem tudjuk ennek alárendelni az összes többi ágazati stratégiánkat. És most nem valami környezetvédelmi dumáról beszélek, hogy fenntartható fejlődési stratégia, hanem az egész társadalmat átszövő fenntarthatóságról van ebben szó. Ha ezt egyszer végre sikerülne rendesen megalkotni - mint ahogy, zárójelben jegyzem meg, mióta itt ülünk, még a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot egyszer sem sikerült összehívni, pedig minden frakció delegál oda tagot , ha nem tudunk egy ilyen fenntartható fejlődési alapirányban megállapodni, akkor nem le sz itt társadalmi egyeztetés, és nem lesz olyan jogalkotás, ami mindenkinek az örömét szolgálja. És egészen biztos, hogy nem tudunk túllépni a négyéves kormányzati ciklusok adta borzasztó kereteken, nem tudunk egy konszenzusos pályára állni, nem tudjuk meg tenni azt, hogy tartamosan, tízhúsz évig egy irányba megyünk, és amíg nem tudunk politikai konszenzussal hosszú ideig egy irányba haladni, addig nem lesz ebből az országból és demokráciából semmi. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.) ELN ÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem a kormány képviseletében jelen lévő Répássy Róbert államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jel zésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr, tisztelt Országgyűlés! Nem vá llalkozom arra, hogy minden elhangzott felszólalásra válaszoljak, már csak azért sem, mert a vita egy bizonyos részében meglehetősen, hát a tárgytól eltérő politikai vita zajlott, és ezekre csak részben szeretnék válaszolni, annyiban, amennyiben a jogalkot ási törvénnyel összefügg. A Szocialista Párt vezérszónoka, Ipkovich György felrótta, hogy a törvényjavaslat a visszamenőleges hatály tilalmát tartalmazza, holott a tegnapi napon az Alkotmánybíróság döntést hozott. Arra hívnám fel Ipkovich György figyelmét, hogy olvassa el alaposan az Alkotmánybíróság határozatát, ugyanis nem a visszamenőleges hatály tilalma miatt minősítette alkotmányellenessé. Tehát a tegnapi döntés véletlenül sem függ össze a visszamenőleges hatály tilalmával. Mások is említették ezt a té makört, de jó, ha tisztázzuk, hogy a tegnapi döntésnek nem volt köze a mai törvényünkhöz. Sós Tamás képviselő úr alapvetően politikai természetű vádaskodásba kezdett. Van annak valami diszkrét bája, amikor az MSZP a védelmébe veszi az Alkotmánybíróságot. A zért itt a teremben ülők és az országban élők nem szenvednek kollektív amnéziában, tehát pontosan emlékeznek rá, hogy Gyurcsány Ferenc milyen véleményt alkotott az Alkotmánybíróságról, amikor például az úgynevezett szociális népszavazást átengedte, vagy am ikor például az úgynevezett gyűlöletbeszédtörvényt elutasította. Tehát pont ő az, akinek semmi joga megszólalni az Alkotmánybíróság védelme érdekében, hiszen ő volt az a szocialista politikus, aki durván támadta az Alkotmánybíróságot. A Jobbik képviselője , vezérszónoka, Bertha Szilvia asszony az önálló képviselői indítványokkal kapcsolatos egyeztetést vetette fel, és ez nagyon sokszor felmerült más hozzászólásban is. Szeretném leszögezni, hogy ezt a kérdést nem lehet kormánypárti önálló képviselői indítván yra és ellenzéki önálló képviselői indítványra szétválasztani. Amennyiben önöknek az a javaslata, hogy általában az
