Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1544 Ugyanez a véleményünk az előzetes hatásvizsgálatról, az indoklási kötelezettségről, a jogszabálytervezetek véleményezéséről, és ugyanez az utólagos hatásvizsgálatról is. Tehát mindez nagyon szé p, és nagyon jó, hogy ilyen részletességgel ezek bekerültek, de mindennek akkor lenne jelentősége, ha valóban tartaná is magát ehhez a tisztelt Ház, illetve a parlamenti többség, és folyamatosan ezeket figyelembe véve kerülnének be a törvények, a törvényja vaslatok, nem pedig azon gyakorlat alapján, ami az elmúlt 45 hónapban volt tapasztalható. Amikor is kikerültek mindenféle olyan lehetőséget, amivel ténylegesen a hatásokat meg lehetett volna vizsgálni - az utólagos hatásvizsgálatra ugyan van még lehetőség , az előzetes véleményezést, a társadalmi egyeztetést és a többi, és a többi, amit már a korábbi jogszabály is előírt. Végezetül még egyetlen dolgot szeretnék itt kiemelni, ez a Magyar Köztársaság hivatalos lapja: ezentúl elektronikus dokumentumként jelö li meg a jogszabály a Magyar Közlönyt. Egyetlen dolgot hiányoltam belőle, mégpedig azt, hogy a 25. §ban ezt a törvényjavaslatban megfogalmazza a beterjesztő, míg a 29. §ban a nemzeti jogszabálytárról ír. Mi a különbözőség a kettő között? Nagyon örültem, és nagyon üdvözlöm azt a lehetőséget, illetve azt a kötelezettséget, hogy ez a nemzeti jogszabálytár megalkotásra kerül, és mindenki számára, minden ember számára ez térítésmentesen hozzáférhető lesz, és egységes szerkezetben meg lehet majd találni ezeket a jogszabályokat. Ezt hiányoltam, ezeket a szavakat hiányoltam a Magyar Közlönyt szabályozó 25. §ból, mégpedig azt, hogy térítésmentesen és bárki számára hozzáférhető legyen. Ezzel még mindenféleképpen javasolnám kiegészíteni a Magyar Közlönyre vonatkozó részt is, mert nagyon fontos, hogy a Magyar Közlöny is bárki számára hozzáférhető és ingyenes legyen. (12.30) Még egyetlenegy kis kritika a nemzeti jogszabálytárral kapcsolatban: a hatályba léptető rendelkezések között megtalálható az, hogy ez a jogszabály i paragrafus, tehát a 29. § majd csak 2012. január 1jén lép hatályba. Tehát ezt különválasztja a jogalkotó a jogalkotásról szóló törvény hatálybalépésétől, amely 2011. január 1je lenne, hanem egy évvel később vezeti ezt be. Nyilván, gondolom, hogy ennek az az oka, hogy felkészülési időre van szüksége a kormányzatnak, hogy ehhez a mindenki számára hozzáférhető, térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatáshoz hozzájusson. Üdvözlendőbben tartanánk, ha ezt már a jogalkotásról szóló törvény hatálybalépésével eg yidejűleg a kormány lehetővé tenné az emberek számára, és az is 2011. január 1jétől lépjen hatályba. Mindezeket figyelembe véve én a magam részéről azt tudom elmondani, hogy örülünk annak, hogy elkészült a jogalkotásról szóló törvény, és a Jobbik Magyaror szágért Mozgalom ezt a törvényt támogatni fogja, természetesen a módosító javaslatainkat figyelembe véve, illetve azokat elő fogjuk terjeszteni, illetve részben már elő is terjesztettük. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Schiffer András frakcióvezető úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én is egy picikét más vitára készültem az ellenzéki képviselőtársaimhoz hasonlóan, tudniillik valóban, a mai vita tárgyánál nem lehet szó nélkül hagyni azt, ami tegnap történt. Ha egy országban meg lehet azt csinálni, hogy az alkotmányos szabályokba ütköző törvényj avaslatokra a kormány, a törvényhozó úgy reagál, hogy gyakorlatilag fölfüggeszti az Alkotmánybíróság jogosítványait, fölfüggeszti az alkotmányos rendet, akkor nagy kérdés, hogy egyáltalán szükség vane arra, hogy a jogalkotásnak bármiféle rendjéről beszéln ünk. Komolyan felvetem, mert abban a pillanatban, ha nem kiszámítható egy demokrácia működése, azt aligha nevezhetjük alkotmányos demokráciának. Elfogadhatunk itt törvényeket arról, hogy milyen rendben
