Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1543 akartam megfogalmazni, csak érdekességképpen , hiszen ma már a társadalmi viszonyok oly módon változtak, és oly módon szükséges a precíz szabályozás, hogy bizony ennek a lehetősége is felmerült, hogy órában szabályozzuk a hatálybalépést, illetve a hatályon kívül helyezést. Én nem tartom ördögtől valón ak, hogy ez bekerült a törvénybe. Kimaradt viszont belőle, hogy a hatálybalépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Ezt a korábbi jogszabály tartalmazta, de az új jogszabá lyban nem fedeztem fel, és ezt egyébként megfontolandónak tartom beletenni. A 9. §ban is érdekességgel találkoztam: nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül. Ez megint elgondolkodtatott, és egy ré gi esetre hívta fel a figyelmet, és mutatott rá, amin rengeteget, több órát vitatkoztunk itt a parlament falai között, amikor önálló képviselői indítványként került a tisztelt Ház elé az alkotmány, az 1949. évi XX. törvény 24. § (5) bekezdésének a módosítá sa, amikor Salamon képviselőtársunkkal és még sokan másokkal itt komoly elvi vitát folytattunk arról, hogy hatályban vane ez a rendelkezés, és ha nincs - amint állította a FideszKDNP frakciója, hogy nincs hatályban , akkor lehete ezt egyáltalán hatályo n kívül helyezni. Hirtelen ez az ominózus, négyötödös, az alkotmány új koncepciójának az elfogadására vonatkozó paragrafus jutott az eszembe, hogy ezt is egyértelműsíteni kívánja, úgy látom, a kormánypárt, amikor elfogadja vagy beterjeszti ezt a 9. §t, és nyilván az embernek ezek az emlékek jutnak róla eszébe. Egy másik, egy apróbb kritikai megjegyzés: az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyező rendelkezésével kapcsolatban a jogszabály úgy fogalmaz, hogy amikor az Alkotmánybíróság kihirdeti, annak a napnak a kezdetén veszti hatályát a megsemmisített jogszabály. Itt azért elgondolkodtató, hogy általában nem reggel történik az Alkotmánybíróság határozatának a kihirdetése; egy esti határozat hogyan lehet visszaható hatályú, és ez alapvetően a törvény alapszell emiségével és azon passzusával ellenkezik, hogy visszamenőlegesen nem hozunk semmilyen döntést, illetve visszamenőlegesen nem hathat ki az a jogszabály, a korábbi jogviszonyokat nem szabályozhatja. Úgy érzem, hogy itt, amikor annak a napnak a kezdetére tes zik az alkotmánybírósági döntés hatályát, akkor azt érzem, hogy itt picit ezzel a szellemiséggel visszafelé léptünk. Tehát sokkal jobbnak tartanám a következő nap 0 órától történő hatályt, hiszen az előző jogviszony idejét nem szabályozhatja visszamenőleg. Üdvözlendőnek tartom, hogy a 15. §ba bekerült, hogy a jogszabályi rendelkezést a megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. Ezt nagyon helyeseljük, hiszen ez jogbiztonságot eredményez. Ez is azt jelenti, hogy ha volt egy megkezdett jogviszony, ami nem fejeződött be, arra még a korábbi törvényi szabályozást kell alkalmazni, és ez vonatkozik rá. Különösen annak tekintetében, hogy azért az 19982002 közötti Fideszkormányzás idején voltak olyan j ogszabályok, amelyek ennek már nem feleltek volna meg. Nagyon örülök, hogy mindebből tanult a FideszKDNP, és ezt is beemelte ebbe az egységes szerkezetű törvénybe. Érdekes különbözőségek vannak még a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a jelenleg i törvénytervezet között, különös tekintettel arra, hogy az igazságügyért felelős miniszternek milyen szinten kell részt vennie a jogalkotási folyamatban. A korábbi jogszabály háromféle lehetőséget biztosított, illetve kötelezettséget írt elő az igazságügy ért felelős miniszternek. A jelenlegi jogszabály ezt már leszűkíti, és kétféle lehetősége van. Egyrészt az egyetértése, másrészt pedig a véleményének a kikérése szükséges a miniszteri rendeletek esetén. Korábban a harmadik az volt, hogy az igazságügyért fe lelős miniszter is részt vett a jogszabály megalkotásában, tehát együtt készítették el. Bár azt is érezzük, hogy ennek a változásnak túlzottan nagy jelentősége nincs, hiszen sajnos azt tapasztaltuk az elmúlt 45 hónapban a jogszabályalkotás folyamatában, h ogy a FideszKDNP, illetve nem a kormány terjesztette elő ezeket a törvényjavaslatokat, és így nem voltak szükségesek ezek az egyeztetések az igazságügyért felelős miniszterrel, hanem ezt igyekeztek kikerülni, és önálló képviselői indítványokat adtak be, é s mindakkor már ezeket az egyeztetéseket nem kell lefolytatni.
