Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1542 Éppen ezért is támogatta maga a Jobbikfrakció is, amikor a kormánypártok sürgősségi tárg yalását kérték a jogalkotásról szóló törvénynek, mi is hozzájárultunk ehhez, hiszen nyilvánvaló, hogy ha nem akarunk mulasztásos törvénysértésbe kerülni - márpedig nagyon szomorú lenne, ha pont a jogalkotás terén tennénk meg ezt , nyilván támogatni kell a sürgősségi tárgyalását, hogy minél hamarabb bekerüljön, és üdvözöltük azt, hogy elkészült egy nagyon alapos törvény a jogalkotásról. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a maga részéről támogatja is a jogalkotásról szóló új törvényt, mindamellett, hogy a kri tikánkat már korábban megfogalmaztuk, hiszen két részletben kaptuk ezt meg. Egyrészt az alkotmánymódosításra is sor került, hiszen a jogalkotásról szóló törvény első részét beemelte a kormány, illetve a kormányzati javaslat beemeli az alkotmányba, és alkot mányi szabályozása van, ami nem baj, nem probléma, sőt nagyon jó, hogy ez történt, azonban akkor hiányoltuk azt, hogy ezzel egyidejűleg nem kaptuk meg a jogalkotásról szóló törvény tervezetét, és így nem láthattuk együttesen a két jogszabályt, az alkotmány módosítást és a törvényt. Ezt akkor kritikaként megfogalmaztuk, és körülbelül két hét múlva a kormány letette a jogalkotásról szóló törvényjavaslatát. Az új törvényjavaslat alapvetően már más rendszerben készült el, hiszen mint említettem, az alkotmány is tartalmaz bizonyos fontos részeket, és egy teljesen más rendszerben helyezi el. Sokkal részletesebb és sokkal alaposabb a korábbi jogszabálynál, sokkal részletesebben szabályoz bizonyos kérdéseket. Itt már a legfontosabb kérdés a jogforrások kérdése, éppen ezért emeli ki az új törvény, és a jogforrásokat már beemeli az alkotmányi szabályozás területére. Aztán ami elsőként a törvény személyi, területi hatályával kapcsolatban az emberben felvetődik, hogy alapvetően a régi törvényben fogalmazottakat veszi át a z új törvény. Ezzel nincs is semmi probléma, hiszen a területi és személyi hatály egy olyan kérdés, ami azért ritkán változik, ritkán tudunk ebben véleményt változtatni, és általában egy kiforrott joggyakorlat jó. Mi az, ami ebben mégis pozitívumként jut a z embernek az eszébe, mint olyan tagja a parlamentnek, aki 2010ben került ide be? Az, hogy mivel bővül mégis ez, és erre szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni. Elfogadtuk 2010 tavaszán, májusában azt a törvényt, amelyben állampolgárságot adtunk a ha tárainkon túl élő magyaroknak, és ezzel tulajdonképpen ennek a törvénynek a személyi hatályát bővítettük, hiszen a magyar állampolgárokra vonatkozik ez a törvény, és a korábbi jogszabályi rendelkezés alapján nyilván csak a Magyarországon élő, magyar államp olgársággal rendelkező, illetve határon túli magyar állampolgárokra vonatkozott ez a törvény. (12.20) Most azonban azokra is vonatkozik, akik majd 2011. január 1jétől állampolgárságot kaphatnak az új állampolgársági törvény alapján, és ezzel akár több mil lió magyar polgártársunkra, magyar nemzettársunkra fog kiterjedni a törvényeink hatálya, pontosan a két jogszabály együttes értelmezése alapján. És valahol, amikor erre gondol egy jobbikos képviselő, akkor megjelenik előtte a Szent Koronatan és az az eszm eiség, ami a Szent Koronatanból következik, ami a nemzet egységét fejezi ki. A nemzet együvé tartozását fejezi ki, azt, amikor a Szent Korona eszmeisége és maga a jogszabálya, ami ebből következik: azok a sarkalatos törvények, amelyek a Szent Koronatan a lapján születtek meg, ezek kiterjednek így a határainkon túl élő magyar nemzettestvéreinkre is. Tehát kvázi ez azt is jelenti kiterjesztően, hogy a Szent Koronatan érvényesülni fog, és kiterjed ezen két törvény alapján a határainkon túl élő magyarokra is, tehát tágítottuk itt a törvényt, a személyi hatályt, de nem ezzel a törvénnyel, hanem már korábban, amikor az állampolgárságot megadtuk neki. Nagyon érdekes újítás az új törvényben, még itt a jogszabály időbeli hatályával kapcsolatosan, hogy órában is meg lehet határozni egy törvény hatálybalépését, illetve a hatályon kívül helyezését is. Mondjuk, egy nagyon érdekes dolog jutott ezzel kapcsolatban eszembe, hogy ha mégis meggondolná majd esetleg a kormány a pálinkafőzést, és hatályon kívül helyezi ezt a tör vényt, akkor meg lehet akár azt is határozni, hogy szerdán este 18 óráig lehet pálinkát főzni, és utána már ezt megtiltjuk. Ez kicsit fura, de érdekessége, mindenesetre azt mutatja - tehát ezt nem kritikaként
