Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1532 kormányzás elvéhez, a közjó előmozdítása érdekében, valamint a közérdek mes szemenő szem előtt tartásával kívánatos, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek legyen lehetősége arra, hogy a jogszabályok előkészítése során kifejezhesse véleményét, észrevételeit, javaslatait a készülő jogszabályokkal kapcsolatban. A javaslat a jogal kotásról szóló új törvényhez kapcsolódva a jogszabályelőkészítés során alkalmazandó társadalmi egyeztetés keretszabályait kívánja meghatározni, megteremtve annak lehetőségét, hogy a lehető legtöbb vélemény becsatornázásával és mérlegelésével megalapozott jogszabályok születhessenek. A törvényi szabályozás mindvégig figyelemmel van a lehető legszélesebb körű társadalmi részvétel lehetőségének, valamint a jogszabályelőkészítés hatékonyságának biztosítása közötti egyensúly fenntartására, a javaslat egyébként a társadalmi egyeztetés két formáját, az általánost és közvetlent szabályozza. A törvény hatályáról rendelkezik, meghatározva a társadalmi egyeztetés fogalmát, amelynek értelmében a társadalmi egyeztetés a jogszabályelőkészítésért felelős miniszter által előkészített jogszabálytervezeteknek a természetes személyek és a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek által történő véleményezését érti. (11.30) A szándékosan tágan meghatározott alanyi kör az új jogalkotásról szóló törvényben foglalt fog alomra utal vissza. Ennek eredményeképpen gyakorlatilag a különböző érdekképviseleti szervezetek, egyházak, társadalmi szervezetek, illetőleg gazdasági társaságok is a társadalmi partnerek körébe tartoznak. A képviselői önálló indítványok kizárásának indo ka, hogy a parlamenti munka, illetve a képviselői feladatok tekintetében ésszerűtlen lenne a javaslat által megkövetelt, jelentős kapacitást igénylő véleményezési mechanizmus lefolytatása, természetesen indokolt. A javaslat hatályára vonatkozó rendelkezés egyértelműsíti, hogy az kiterjed a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló szabályozási koncepciókra is, és természetesen az önkormányzatok által megalkotandó rendeletekre is. E rendelkezés a hatály pontosítása mellett a zt a célt is szolgálja, hogy meghatározza a koncepció fogalmát, amely szerint annak a tervezet elkészítését megelőzően összeállított általános elvi kiindulópontokat is tartalmaznia kell. A javaslat rendelkezéseinek értelmében a társadalmi egyeztetésre bocs átott jogszabályok tekintetében az előkészítés meghatározott pontján bárkinek, tehát hangsúlyozom: bárkinek lehetősége nyílik véleményt nyilvánítani az adott tervezetről. A társadalmi egyeztetés másik formája, a közvetlen egyeztetés pedig annak a kereteit adja meg, hogy a jogszabályok előkészítése során közvetlenül is bevonhatók legyenek azok a szervezetek, amelyek leginkább képesek az adott szabályozási tárgykörhöz kapcsolódó széles spektrumú vélemények képviseletére. E szervezetek szakmai reputációjuk rév én segíteni tudják a jogszabályelőkészítés során a minőségi és hatékonysági szempontok érvényesülését is. A javaslat hatályon kívül helyezi a 2006ban elfogadott lobbitörvényt. A lobbitörvény megalkotását követő évek egyértelmű tapasztalata, hogy az a gya korlatban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hiszen elhanyagolható számú lobbiesemény került csupán bejelentésre, illetve a lobbitevékenységre vonatkozó egyéb szabályok sem hatályosultak. A javaslat új alapokra kívánja helyezni a jogszabályok előkés zítése területén kifejtett érdekérvényesítést, például azzal, hogy egyenlő lehetőségeket biztosít mind a természetes személyek, mind a különböző egyéb szervezetek részére, hogy hangot adhassanak véleményüknek. A javaslat elsődleges célja annak biztosítása, hogy a lehető legszélesebb társadalmi rétegek véleménye megjelenhessen a jogszabály előkészítése során. Ennek érdekében a stratégiai partnerek kötelessége az azonos területen tevékenykedő szervezetek véleményeinek a jogszabályelőkészítés folyamatába tört énő becsatornázása, ami ugye, azt jelenti, hogy egy stratégiai partnernek, ha emellett még több hasonló tevékenységi körű van, neki kötelessége a más hasonló tevékenységi körrel rendelkező civil szervezetek véleményeinek a kikérése. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a stratégiai partneren kívül másokat is bevonhasson, akár
