Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1531 Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a jövőben nincs lehetőség nem kötelező erejű jogi iránymutatások kibocsátására. A jogászszakma ismeri ezt a fogalmat, hogy mekkora kalamajkákat okozott ez korábban, hiszen nem egy önkormá nyzati jegyző vagy testület kért előzetes minisztériumi jogi iránymutatást a rendeletei megalkotásához, de az Alkotmánybíróság ezt megfelelő módon szabályozta, és természetesen a minisztériumok segítik az önkormányzati testületek és a jegyző ilyen jellegű munkáját, de természetesen ez nem kötelező jogi iránymutatást jelent. A tárgykörhöz kapcsolódó, hatályon kívül helyező rendelkezés alapján a jogi iránymutatások - így az irányelv, tájékoztató, elvi állásfoglalás - 2012. január 1jével hatályukat vesztik, i lletve visszavontnak minősülnek, ezért eddig az időpontig sort kell keríteni a felülvizsgálatukra, és szükség szerint a tartalmuktól függően a közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy jogszabályban történő újraszabályozásukra. Ez egy jelentős jogalkotási folyamatot indít el az érintett szervezetek esetében. A javaslat átmeneti rendelkezése értelmében a jogalkotásról szóló ’87. évi XI. törvény alapján kibocsátott határozatok és utasítások nem vesztik hatályukat, azok alkalmazása, módosítása és hatályon kív ül helyezése során úgy kell eljárni, mintha normatív határozatok, illetve normatív utasítások lennének. A javaslat az alkotmány által megnevezett alkotmányos intézmények, a Magyar Köztársaság hivatalos lapjának fogalmát konkretizálja, meghatározza azt is, hogy a Magyar Közlönyt elektronikus dokumentumként kell kiadni, amelynek szövege hitelesnek tekintendő. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az önkormányzati rendelet kivételével a jogszabályokat a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni, a közjogi szervezetszab ályozó eszközöket pedig közzé kell tenni. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, hogy az Országgyűlés korábban nem szabályozta a törvényben a helyesbítés módját és kereteit. A javaslat a helyesbítés lehe tőségét szűk körben, az aláírt és kihirdetett szöveg eltérésére és az aláíró kezdeményezésére teszi lehetővé a hatálybalépést megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tíz munkanapon belül. A javaslat a törvények é s rendeletek hivatalos gyűjteménye és az ötévenként kiadott hatályos jogszabályok gyűjteménye helyett elektronikus közszolgáltatásként működő nemzeti jogszabálytár felállításáról intézkedik; az itt elérhetővé tett jogszabályszövegek ugyanakkor utóközlésnek minősülnek, és nem tekinthetők hitelesnek, tehát ez esetben csak a Magyar Közlöny a hiteles jogszabály. Pár mondatot még a végén engedjenek meg képviselőtársaim a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényhez. Az Alkotmánybíró ság szerint a jogalkotásról szóló törvénynek nem kötelezettsége, hogy a jogalkotás valamennyi aspektusát szabályozza, éppen ellenkezőleg: a jogalkotási törvényben indokolt a jogalkotásnak csak a legalapvetőbb szabályait lefektetni, a részletszabályokat ped ig egyszerű törvényekben vagy egyéb jogszabályokban kell megállapítani. A jogszabályok előkészítése során alkalmazott társadalmi egyeztetés szabályait tehát indokolt külön szabályban is rendezni, ennek az alkotmánybírósági határozatnak tesz eleget a kormán y a T/1382. számú törvényjavaslat benyújtásával. Ahogy a jogászszakmának régi igénye volt, hogy a jogalkotásról szóló törvény korszerű változata megjelenjen, úgy régi igény a társadalmi szervezetek, a civil szféra részéről, hogy lehetőségük nyíljon a jogal kotás folyamatába bekapcsolódni, és azokat az érdekeket, gondolatokat, elképzeléseket megjeleníteni, amelyek egyébként esetleg nem biztos, hogy a jogalkotó - a kormány, a parlament - látókörébe kerülnek, de amelyeket egy adott jogszabállyal összefüggésben és kapcsolatban lévő civil szervezet viszont érzékelhet. A másik igény, hogy a törvények ne csak közérthetőek, egyszerűek és jogszerűek legyenek, hanem, mint említettem, a társadalmi igazságosság is valahol megjelenhessen; ez nyilván ezzel a törvénnyel meg nyílik. “Az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás.” A nemzeti együttműködés programja az idézett mondattal hitet tesz amellett, hogy hazánkban, kapcsolódva a nyitott
