Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1529 csak az állattartástól kezdve a közterülethasználatig, tehát nagyon sok olyan szabály van, amire fontos, hogy szintén kitérjen a jogalkotás. A XXI. századi követelményeknek megfelelően előtérbe kell helyezni a minél megalapozottabb jogszabályelőkészítés érdek ében a várható következmények előzetes vizsgálatát is. Bár ezt az 1987. évi XI. törvény is tartalmazza, de 12 éves parlamenti képviselői pályafutásom során nem sok olyan törvényjavaslattal találkoztam, amely komolyan eleget tett volna ennek a követelményne k. Vélhetően az új törvény bevezetése után a minisztériumok és a jogszabályelőkészítők nagyobb hangsúlyt helyeznek erre. A javaslat meghatározza, hogy milyen alapvető szempontokat kell ennek során figyelembe venni - mármint az előzetes vizsgálat során , például a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásokat, környezetvédelmi következményeket és más hasonló fontos kérdéseket. Hasonlóan fontos, hogy a jogszabály hatályosulásának tapasztalatait utólagos hatásvizsgálattal kell felmérni, és áttekinteni, hol kell adott esetben változtatni a hatályos rendelkezéseken. A javaslat világossá teszi azt is, hogy minden jogszabályt a feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű vizsgálat alá kell vonni. A hatásvizsgálati kérdések részletes szabályozására a javaslat miniszteri rendelet alkotására ad felhatalmazást. Engedjék meg, hogy most részletesebben a fontos elemekről, a törvényjavaslat fontosabb elemeiről is szóljak. A javaslat összefoglalja és törvényben rögzíti a jogalkotás legalapvetőbb tartalmi követelményeit . Ilyen az egyértelmű értelmezhetőség követelménye. Azt gondolom, hogy akik jogi pályán tevékenykednek, azok tudják, hogy milyen problémát okoz még a jogban jártas, esetleg jogi diplomával rendelkezőknek is néhanéha egyegy jogszabály értelmezése, de ha a bírósági ítéleteket nézzük, amikor ugyanazon témakörben a bíróságok is egymásnak homlokegyenest ellentmondó döntéseket hoznak; azt gondolom, hogy ez egy fontos kérdés. Hát még az az egyszerű állampolgár, aki szeretne eligazodni a jog zegzugos útjain, de v alószínű, hogy már a legegyszerűbb kérdéshez is - legyen ez akár csak egy munkajogi kérdés - jogi segítséget, ügyvédet kell fogadnia, hogy ez érthetővé váljék számára. Azt gondolom, hogy ez az irány nagyon fontos: egyértelmű, átlátható és értelmezhető törv ények legyenek. A visszaható hatály tilalma, azt gondolom, megint nagyon fontos kérdés. A jelenlegi szabályozásban is szerepel ez a kérdés, és bizony tudjuk jól, hogy néhanéha még az Országgyűlés is beleesik abba a hibába, hogy ezt figyelmen kívül hagyja. A harmadik talán, hogy a felkészülési idő biztosításának szükségessége - mármint a megfelelő felkészülési idő - nagyon fontos kérdés, hogy azok a jogalkalmazók, akiknek később a jogszabályokat, a törvényeket de akár az önkormányzati rendeleteket is alkalm azniuk kell, ezeknek megfelelően kell döntéseket hozniuk, megfelelő felkészülési időt kapjanak. Elég csak a polgári törvénykönyv legutóbbi megalkotására gondolni, hiszen az új Ptk. elleni egyik legfontosabb érv és kifogás az volt, hogy nagyon kevés időt ha gyott a felkészülésre a jogalkotó. A javaslatokhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás alapján az együttes miniszteri rendeleteket a jövőben a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletek váltják fel. Ez fontos dolog, hogy nem közös rendeletek lesznek, hane m lesz egy felelős miniszter, a többi miniszter ebben a tekintetben egyetértést gyakorol. Ha ez nincs meg, akkor nem adható ki az adott jogszabály. Az együttes rendeleti forma kevésbé alkalmas a kormányzati szervezetátalakítások rugalmas követésére, míg az együttes miniszteri rendeletet olyan rendelet váltja fel, amelynek formailag egyetlen miniszter a kibocsátója, azonban a többi érintett, egyetértési joggal rendelkező miniszter egyetértése nélkül nem alkotható meg. A javaslat egyértelművé teszi azt is, ho gy a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, tehát nincs olyan lehetőség, hogy majd egyszer megteszem; ha kötelezi a törvény, hogy egy alacsonyabb szintű jogszabály megszülessen, akkor a jogosult egyben kötelezett is ennek a
