Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1528 A Ház asztalán a T/1381. számú törvényjavaslat a jogalkotásról és a T/1382. számú törvényjavaslat a jogszabályok elők észítésében való társadalmi részvételről szerepel. Azt hiszem, nem tévedek nagyot, és a képviselőtársaim is pártállástól függetlenül elfogadják azt, hogy ez nem az a két jogszabály, törvénytervezet, amely a közvélemény széles érdeklődésére tarthat számot, hiszen a Ház őszi ülésszakán ennél sokkal jelentősebb, az emberek mindennapi életét érintő jogszabályok is szerepelnek, a magánnyugdíjpénztárakról, a lakáshitelesek megsegítéséről, az egyszerűsített foglalkoztatásról vagy a családok támogatásáról szóló. Az onban a jogászszakmának, és azt gondolom, hogy a jogszabályok alkotásával, előkészítésével foglalkozó szakembereknek ez régi vágyuk, hogy a jogalkotásról szóló törvény korszerűsítése, modern, a jelenlegi igényeknek és jogalkotási feltételeknek megfelelő mó dosítása megtörténjen, ezért azt gondolom, hogy az őszi időszak feszített jogalkotási programjában is helye van e két törvényjavaslat vitájának. Mi indokolja a törvény megalkotását? Az államtitkári expozékban már elhangzott, hogy az Alkotmánybíróság a 121/ 2009. (XII. 17.) számú határozatával megsemmisítette a jelenlegi 1987. évi XI. törvényt, a jogalkotásról szóló törvényt, és nyilvánvaló, hogy a parlament, illetőleg a kormány elkötelezett abban, hogy nem kívánunk mulasztásos alkotmánysértésben maradni, teh át meg kell még ebben az évben alkotni az új törvényeket. Mint említettem, a jogászszakma régi igénye, nemcsak a jogalkotással, hanem a jogalkalmazással foglalkozóké is, hiszen egy olyan koherens, egyértelmű, átlátható rendszert kell biztosítani, amely egy részt a legmagasabb szintű jogszabályok, az alkotmány, a törvények megalkotásától egészen az önkormányzati rendeletek, illetőleg az egyéb normák megalkotására is egyértelmű, átlátható szabályozást ad. (11.10) Fontos elvárás volt a jogszabályok társadalmi e gyeztetése, amely lehetővé teszi, hogy ne csak jó magatartási normák, hanem olyan jogszabályok, olyan törvények szülessenek, amelyek egyben talán megfelelnek a társadalmi igazságosság elvárásának is, hiszen sajnos előfordul, hogy az a két fogalom, a törvén yesség, a jogi szabályozottság és a jogszabályi keretek közötti magatartásnorma és a társadalomban évszázadok alatt kialakult igazságosság, igazságérzet nem találkozik. Azt gondolom, hogy a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló tö rvény ezt megfelelő módon tudja kezelni, és a különböző civil szervezeteknek, illetőleg akár magánszemélyeknek a társadalmi igazságosságkénti megnyilvánulás és kinyilvánítás lehetőségét, csatornáit megnyitja. A jogalkotásról szóló törvényjavaslat felülvizs gálata alkalmat ad arra is, hogy a jogalkotásra vonatkozó szabályokat a normatartalomnak megfelelő jogszabályi szinten fogalmazza meg a jogalkotó. Az alkotmányos szintet igénylő legfontosabb rendelkezések nyilván az alkotmányba kerülnek, a jogalkotási törv ény pedig azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket jelenleg is törvény vagy rendelet tartalmaz, de szoros összefüggés okán a jogalkotásról szóló törvény tárgyát kell hogy képezzék. A javaslat a jogszabálytervezetek véleményezésének rendjét csak az Európ ai Unióval kötelező egyeztetés tekintetében rendezi, biztosítva e körben, hogy az ilyen kötelezettség alá eső jogszabályok uniós egyeztetése a kormány szervein keresztül történjék meg. Ugyanakkor a javaslat nem szabályozza érdemben a jogszabályok előkészít ése körében a civil szférára és az érdekképviseletek bevonásának rendjére vonatkozó szabályokat, csak utal e tárgykört külön szabályozó törvényre, amely szintén a mai vitánk témái között szerepel. A javaslat a jogszabályok előkészítésének érdemi szabályai körében a jogszabályok hatásvizsgálatára helyez hangsúlyt, amit kiterjeszt az önkormányzati rendeletek előkészítésére is. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos rész, hiszen az állampolgárok mindennapi életviszonyai tekintetében a kötelező normakövetés sz abályaiban - ezt gyakran elfelejtjük itt a parlamentben - a helyi önkormányzatok legalább olyan fontos és legalább olyan nagy számú jogszabályt alkotnak, amely az adott településen élő emberekre vonatkozik, és mindennapjaikat befolyásolja; gondoljunk
