Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. IPKOVICH GYÖRGY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1526 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/1381., illetőleg T/1382. számú törvé nyjavaslatot a jogalkotásról, illetve a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló előterjesztést október 15én az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság megtárgyalta, és a kormánypárti képviselők szavazataival általános vitá ra alkalmasnak találta. Elhangzott a vitában többségi véleményként, hogy a kormány, illetőleg a parlament szeretné azokat az alkotmányos mulasztásokat pótolni, amelyek azért az Országgyűlés előző időszakára jellemzők voltak. Nevezetesen az Alkotmánybíróság 2010. december 31ei hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt, tehát mindenképp olyan feladat áll a parlament előtt a kormány javaslatára, amellyel egy megszűnő jogszabály, nagyon fontos jogszabály megalkotását kell megtenni. Az is elhangzott, hogy a vita során a két törvényjavaslat együttes vitája zajlott az alkotmányügyi bizottságban, hogy elfogadja a kormány, illetőleg a javaslat az Alkotmánybíróságnak azt a véleményét, miszerint a jogalkotásról szóló törvény szűken és csak az odavonatkozó szabályokat kell hogy tartalmazza. Ezért kerül sor a társadalmi egyeztetés rendszerére, illetve folyamatára egy külön törvény megalkotására. (11.00) A bizottság kormánypárti többsége támogatta azokat a javaslatokat, amelyeket, azt is lehet mondani, hogy a nemzeti együttműködés nyilatkozata jegyében terjesztett be a kormány, hiszen főleg a jogszabályok társadalmi egyeztetéséről szóló törvényjavaslatban teljesen tág teret nyit annak a lehetőségnek és annak a kezdeményezésnek, amely akár egyén i állampolgárok részéről is az általános egyeztetés keretében megjelenhet, hiszen az internetes honlapon bárki javaslatot tehet ezzel az adott jogszabállyal összefüggésben. Ezt a minisztériumnak rögzítenie kell, és még egy visszaigazolással jeleznie is, ho gy megtörtént, illetve nyilván a javaslat kikerül a honlapra is. Maga a jogalkotási törvény, az 1987. évi XI. törvény felett egyrészt az elmúlt 23 évben eljárt az idő, másrészt az Alkotmánybíróság is jelezte, hogy olyan részei vannak, amelyek nem felelnek meg már a korszerű jogalkotásnak, ezért is volt szükség ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztésére. Sok olyan új elemet tartalmaz, amely akár a jogszabályok hierarchiáját, az egyéb állami intézkedések és utasítások rendszerét az Alkotmánybíróság határo zatának megfelelően szabályozta, a közzétételt a Magyar Közlönyben, illetőleg egyéb módon a korábbi ellentmondásos szabályozást egyértelművé teszi. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti frakciói egyértelműen támogatták a törvényjavaslatok általános vitáj át, és én is ezt teszem; a tisztelt Háznak javaslom, hogy a tisztelt Ház ezt vitassa meg, és a módosító javaslatok átvitatása, feldolgozása után pedig elfogadásra is javaslom, hiszen, mint említettem, 2010. december 31ével, tehát ennek az évnek a végével a jelenleg hatályos törvény megsemmisítésre került. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ipkovich Györgyn ek, aki az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. DR. IPKOVICH GYÖRGY , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotm ányügyi bizottság szocialista résztvevőinek véleménye megoszlik a két előterjesztés tekintetében. A jogalkotásról szóló törvényjavaslatot támogattuk, hogy általános vitára bocsássa a tisztelt bizottság, a jogszabályelőkészítésről, társadalmi részvételről szóló törvénytervezetet nem támogattuk. Nyilvánvaló dolog, hogy ha információnk lett volna arról a markáns különbségről, ami a jogalkotási törvényben lefektetett folyamat és a tényleges jogalkotási gyakorlat között mutatkozik az
