Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
151 Az APEHnél az adóhátralékállomány adatai megbízhatóak, az illetékek hátralékállományának összege azonban nem pontos. Az Állami Számvevőszék 52 pénzügyi szabály szerűségi ellenőrzés alapján 39 beszámolót, közöttük 26ot figyelemfelhívó megjegyzéssel, de elfogadó véleménnyel látott el, további 10 beszámoló korlátozott, 3 pedig elutasító minősítést kapott. A Számvevőszékkel együttműködő fejezetek belső ellenőrzési r észlegei 59 beszámolót kontrolláltak. Közülük 46 elfogadó minősítéssel, de 21 esetben figyelemfelhívó megjegyzéssel zárult. Emellett 6 beszámoló kapott korlátozott minősítést, és 7 beszámolót elutasítottak. Rátérek a törvényjavaslat dokumentumának értékelé sére. Már jeleztem, hogy az jellemzően megfelel az államháztartási törvény előírásainak. Az átláthatóságot azonban nehezíti - hogy csak néhány példát említsek , hogy nem követhető nyomon az 1 milliárd forint összköltség feletti beruházások felhasználása, továbbá - bár az általános indoklás tartalmazza a kormányzati szektor adósságának és hiányának az Európai Unió módszertana szerinti bemutatását - nem elemzi a maastrichti elsődleges egyenlegmutató alakulását. Emellett a központi költségvetés 2009. évi végr ehajtásának mérlegében csak a törvényi módosított előirányzatok és a teljesítési adatok szerepelnek, az eredeti előirányzatok és az előző évi tényadatok hiányoznak. S végül, de korántsem utolsósorban a parlamenti döntéshozatalt is nehezíti, hogy évek óta e lmaradt a hosszabb távú kötelezettségvállalások összefoglaló, rendszerezett bemutatása. Tisztelt Ház! Az ellenőrzésünk ugyanakkor megerősítette, hogy a normaszöveg és a mellékletek összhangjának, az általános indoklás és mellékleteinek egyezősége tekinteté ben folytatódtak az utóbbi években tapasztalt kedvező változások. Mindemellett - a megelőző évek tapasztalataival egyezően - ezúttal is jeleznünk kell, hogy a prezentáció kialakult gyakorlata nem támogatja megfelelően az információtartalom átláthatóságát, a folyamatok megfelelő követhetőségét, az évek közötti összevetést. Ezen a gyakorlaton túl kell lépni annak érdekében, hogy a zárszámadási törvényjavaslat információtartalma és prezentációja az eddigieknél jobban segítse a parlamenti képviselők munkáját, a z Országgyűlés költségvetési jogának gyakorlását. Szóltam már a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat megtervezésének és parlamenti előterjesztésének sajátosságairól. Ezzel összefüggésben rámutatok arra is, hogy a mostani napirendi vita tárgyát képező do kumentum tartalmi és prezentációs hiányosságai nem előzmény nélküliek, abban az értelemben sem, hogy már magát a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat dokumentumát is gyakorlatilag hasonló hiányosságok jellemezték. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvise lő Hölgyek és Urak! Ellenőrzésünk egy sor kisebbnagyobb, a vezetés és irányítás gyengeségeire, a szakmai fegyelem, a jogkövetés és a rend hiányára visszavezethető, ismétlődő, rendszerhibaként is értékelhető hiányosságra, mulasztásra hívta fel a figyelmet. Lássunk néhány kiragadott példát, amelyek érzékeltetik, hogy az ilyen típusú hibák, mulasztások megengedhetetlenek és elfogadhatatlanok. Az állami vagyon hasznosításának lényegi keretei változatlanok maradtak. A vagyonkezelő továbbra sem rendelkezik telje s körű és pontos vagyonnyilvántartással. A vagyontörvényben előírt vagyonkezelési szerződések felülvizsgálata és módosítása az elmúlt évben nem történt meg. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működésével kapcsolatos problémák krónikusan jelen vannak, mint ahogy e rre a Számvevőszék a korábbi években is rámutatott. A könyvvizsgáló 2008ban és 2009ben is elutasította a véleménynyilvánítást, mivel a beszámoló véleményezésére nem álltak rendelkezésre a hiteles adatok. Az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzései során javaslatokat fogalmazott meg. A szabályozással kapcsolatban néhány javaslat ugyan megvalósult, míg a személyes felelősség felvetésére vonatkozóan egyetlen sem hasznosult a kormány által. Ennek ellenére van következménye a Számvevőszék megállapításainak, hi szen az Állami Számvevőszék a Malév Zrt., a sukorói ingatlancsere, a moszkvai ingatlanértékesítés és a Bábolnai Ménesbirtok Zrt. ügyében
