Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
149 A fentieket szem előtt tartva lényegesnek tartottuk jelentésünk összegző részében annak kiemelését, hogy a magyar nemzetgazdaság hitelességének megítélése szempontjából k ulcsfontosságú a kitűzött hiánycél betartása. A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény előírja az elsődleges költségvetési többletet, valamint azt, hogy elejét kell venni a reáladóssági szint emelkedé sének. A törvényben foglaltak valóra válása lehetővé tenné, hogy érzékelhető gazdasági növekedés esetén csökkenjen az adósságráta, a GDParányos adósságállomány, s így tágulhasson a kormány mozgástere. (10.30) Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ismert tén y, hogy 2008 őszén meglehetősen sok bizonytalansági tényező övezte a költségvetés kialakítását. Ezt jól érzékelteti, hogy október folyamán egy eredeti és egy átdolgozott költségvetési törvényjavaslat is készült. Valójában ez utóbbinak a kormány módosítójav aslatcsomagjával átformált makropályára épülő változata képezte végül a parlamenti vita tárgyát. Az Állami Számvevőszék az eredeti, valamint az átdolgozott törvényjavaslatot is véleményezte, majd pedig a költségvetési bizottság kérésére észrevételeket fűz ött a benyújtani tervezett módosító javaslatokhoz is. Rávilágított arra, hogy a megváltozott bevételi sarokszámok nem tükrözik megfelelően az eredeti javaslat átdolgozásának indokául szolgáló problémákat és kezelési lehetőségeiket. A mostani beszámolás tár gyát képező törvényjavaslat kimunkálása rendhagyó megoldásokat igényelt a tervezés záró fázisában, ám a tervezési tevékenység a megfelelő szakaszokban sem mindenben felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Igaz az is, hogy a válságkezelés szerte a világon sok bizonytalansággal járt. Napjainkban is ellentmondóak a mértékadó nemzetközi pénzügyi szervezetekben és tudományos kutatók körében a válság kimenetelére vonatkozó megítélések. Mindezek ellenére aligha kétséges, hogy annak idején a kormány költsé gvetést megalapozó tervezési tevékenységében bizonytalanságok és hibák is voltak. Elsősorban a bevételeket és az államadósságot is befolyásoló növekedési, beruházási, foglalkoztatási és fogyasztási tényezők körében nem súlyuknak megfelelően számoltak a koc kázatokkal, holott például az Állami Számvevőszék és kutatóintézete is figyelmeztetett a kockázatokra, amelyek jelentős része, például az adóbevételek elmaradása igazolódott is. Ahogyan arra jelentésünk is utal, alapvetően a makrogazdasági folyamatok terve zettnél kedvezőtlenebb alakulására vezethetők vissza a költségvetési törvényben foglaltaktól való eltérések. Ezeket távirati stílusban úgy lehet összegezni, hogy az adóbevételek számottevően elmaradtak a törvényi előirányzattól, az adó- és illetékhátraléko k tovább nőttek, több kiadási tétel meghaladta az előirányzatot, és az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítási alrendszer is hiánnyal zárt, ugyanakkor a 2009. évi finanszírozás végül is biztosított volt. Ellenőrzésünk alapján néhán y elgondolkodtató tényt, adatot, összefüggést szeretnék a tisztelt képviselő hölgyek és urak szíves figyelmébe ajánlani. A hiány mérséklése érdekében a kormány 101,2 milliárd forintot zárolt, emellett 500 milliárd forintot meghaladó maradványtartási kötele zettséget is előírt a felügyelete alá tartozó szervezetek részére. Az adóbevételek összességében közel 6,5 százalékkal, 415,6 milliárd forinttal elmaradtak a törvényben előirányzott 6524,2 milliárd forintos összegtől. Az Állami Számvevőszék a költségvetés véleményezésekor különösen a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a társas vállalkozások, valamint a magánszemélyek különadójának teljesíthetőségét minősítette magas kockázatúnak. E négy adónem bevételi terve 2827,5 milliárd forint volt, a teljesítés az onban 385,4 milliárd forinttal, 13,6 százalékkal volt alacsonyabb. Mindezt az általános forgalmi adóból és jövedéki adóból származó 72,2 milliárd forint többletbevétel csak mérsékelni tudta, amelyet ezen adónemek 2009. július 1jei emelése eredményezett, m ivel a kisebb adók bevételei is elmaradtak a tervezettől. Az adó- és illetékhátralékok öt év alatt több mint kétszeresére, 1723 milliárd forintra nőttek. Ezen belül a felszámolással érintett hátralékok megháromszorozódtak, és az állomány 70 százaléka a nem működő adózók körében keletkezett. Az Európai Uniótól származó, költségvetésen belüli és kívüli
