Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
148 Az ellenőrzés lényeges, a közkeletű közgazdasági zsargonnal élve hozzáadott értéket képviselő eleme számos olyan javaslat is, amelyek a zárszámadás megbízhatóságának és a gazdálkodás, a pé nzfelhasználás átláthatóságának erősítését szolgálják. A javaslatok összképe sajátos tükör is, kifejezésre juttatja, hogy a zárszámadás szemszögéből melyek a tipikus hibák, a visszatérő hiányosságok. A javaslatok éppen ezek kijavítását és jövőbeni előfordu lásuk megelőzését igyekeznek elősegíteni. Tisztelt Országgyűlés! Miben áll megállapításaink lényege, miképpen összegezhetem ellenőrzésünk tapasztalatait? Az Állami Számvevőszék és a beszámolók vizsgálatában vele együttműködő 12 fejezet belső ellenőrzési ré szlegei, a Számvevőszék honlapján megtalálható módszertanok alkalmazásával, a központi költségvetés kiadási főösszege mintegy 82 százalékáról mondtak minősítő véleményt. Ezek szerint a vizsgált körben a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak tel jesítési adatai, eltekintve az állami vagyonnal kapcsolatos adatoktól és néhány más, el nem fogadott beszámolótól, összességében megbízhatóak. A zárszámadási dokumentum jellemzően megfelel az államháztartási törvény előírásainak. Igaz, éppúgy, mint az előz ő években, néhány előírás teljesítése csak részleges vagy elmaradt. A teljesítés megítélését rontja, hogy a vonatkozó rendelkezések nem teljesek és nem egyértelműek. Összesen 55 javaslatot tettünk, amellyel a kormány képviselői a bizottsági viták során egy etértésüket is jelezték, amelyek elsősorban a zárszámadásról való beszámolást, annak kapcsán a költségvetés tartalékaira vonatkozó szabályozást, továbbá mint kiemelt, fontos terület, az állami vagyongazdálkodást, valamint a belső kontrollrendszereket érint ik, és más szabályozástechnikai teendőkre is ráirányítja a figyelmet. Tisztelt Ház! Ismeretes, hogy az Európai Unió egészében a válság elleni intézkedések nyomán a közösségi szintű GDParányos deficit a 2007. évi 0,8 százalékáról 2009ben 6,9 százalékra em elkedett. A deficitfinanszírozás szinte minden országban megnövelte az államadósságot. A maastrichti 60 százalékos célérték fölött helyezkedik el az adósságráta nemcsak több mediterrán országban, hanem például Németországban, Franciaországban, Hollandiában és az eurózónán kívül nálunk, Magyarországon, valamint NagyBritanniában is. Ugyanakkor 2008 őszén a költségvetés tervezésekor a válság ténye és mélysége már ismert volt az ország vezetése számára, továbbá az is tudható volt, hogy Magyarország eladósodott ságából adódó kiszolgáltatottsága nem teszi lehetővé a hiány és ezzel együtt az államadósság növelését. A kormány beszámolójában foglaltakat megerősítve jelentésünk is leszögezi: az államháztartás teljes egyenlegének 2009. évi hiánya közel 30 százalékkal m eghaladta az előirányzatot, elérte a GDP 3,9 százalékának megfelelő mértéket, a központi költségvetés tervezettnél 10 százalékkal magasabb, GDParányosan mintegy 2,8 százalékos hiánya ugyan mérsékeltebb a 2008. évinél. A központi költségvetés közel 19 ezer milliárd forintnyi bruttó adóssága 6,9 százalékkal felülmúlja a tervezettet, és 4,8 százalékkal a 2008. évi tényadatot. A GDParányos adósságállomány a betétként elhelyezett IMF- és EUhitelrésszel együtt 72,7 százalék, ami 4,5 százalékponttal magasabb az előző évinél. Kockázattal jár, hogy a devizaadósság aránya az elmúlt években nőtt, és 2009 végére megközelíti a 45 százalékot. Megjegyzem, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól kapott hitelből az elmúlt évben lehívott összeget az állam az esedékes adósságtörlesztésekre fordította. Itt azonban számolni kell bizonyos kockázattal is, mivel a piaci árnál kedvezőbb devizahitel rövid távú előnyös kamatmegtakarítási hatása középtávon eltűnhet a várható jegybanki veszteség költségvetési megtérítése folytán. Ellenőrzésünk 2012re mintegy 50 milliárd forint ez irányú költségvetési terhet valószínűsít. A költségvetés végrehajtása szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemel, hogy magas államadósságunk visszafizetésének kockázata kedvezőtlen az ország külső megítélése szempontjából is, erősíti a nemzetgazdaság sebezhetőségét is.
