Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
143 Állami Számvevőszék részérő l megjelent további vezetőket, akik figyelemmel kísérik a mai napirend munkáit. Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a tegnapi napon az Országgyűlés Házszabálytól való eltérést fogadott el, amely biztosítja a képviselők számára, hogy módosító j avaslataikat szeptember 20án, hétfőn 16 óráig nyújthassák be. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 40 perces időkeretben. Államtitkár úr, parancsoljon! DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két évtizeddel ezelőtt egy amerikai republikánus szenátor, Phil Gramm egy következő mondással áldotta meg mindazokat, akik a költségvetéssel fogla lkoznak: egy kiegyensúlyozott költségvetés megteremtése, a költségvetés kiegyensúlyozása olyan, mint a mennyek országába vezető út, mindenki szeretne bejutni a mennyek országába, de csak nagyon kevesen teszik meg mindazt, amit meg kellene tenniük azért, ho gy a mennyek országába bejussanak. Így vagyunk ezzel a 2009. évi költségvetéssel is, ha a zárszámadási anyagot olvassák. A mennyek országába kívánt vezetni nagy ígéretekkel, szigorúan betartott számokkal, a gyakorlatban viszont azt látjuk, hogy egy sodródá s, kapkodás, trükközés és végeredményben a jövő elzálogosítása. Szeretném előrebocsátani, hogy ez a zárszámadás nem az új kormány költségvetéséről szól, hanem a 2009. évi költségvetés zárszámadásáról beszélünk, az előző kormányéról. Ugyanakkor nagyon tanul ságos, mutatja azt, hogy hogyan nem szabad költségvetést csinálni, és hogyan nem szabad költségvetési politikát folytatni. Tanulságos abból a szempontból is, hogy egy megszorító politika hova vezet, a koncepciótlanság hova vezet. Tanulságos abban is, hogy nem szabad legyengített állapotba hozni az országot, mert akkor válságos időszakban még kevésbé képes reagálni az ország mindenre. És nagyon jól látni fogjuk, tanulságos abban is, hogy hova vezet, ha a költségvetés számait többszörösen változtatjuk egy évb en. Óriási ellentét van a költségvetésben, a 2009. éviben a terv és a valóság között. Kétségtelen, elismerem, hogy a külső körülmények a világban nagyon gyorsan változtak, de az is kétségtelen, hogy ehhez a gazdaságpolitika kapkodva és átfogó koncepciók né lkül igazodott. Az előző kormány számára csak a 2009. év folyamán és akkor is lépésről lépésre vált világossá, hogy ez a válság jóval mélyebb, mint amit korábban szám szerint és számszerűsítve is megpróbált igazítani, vagy amit az IMF vagy az Európai Unió Bizottságával együttesen makrogazdasági problémaként és visszaesésként, prognózisként feltételeztek. Mivel a válság alapvetően a pénzügyi szférából indult, a következmények különösen sérülékennyé tették a magas külső és belső adóssággal rendelkező országok at, így Magyarországot is. (10.00) Az ország eladósodása 2002ben gyorsult fel, és a külső finanszírozási forrásokkal finanszírozták gyakorlatilag azokat a jóléti intézkedéseket, amelyek jóléti rendszerváltásként és más módon jelentek meg. A sodródás egyen es következménye, hogy a költségvetés végrehajtása, a pénzügypolitika gyakorlatilag kikerült a magyar kormány kezéből, hogy a kormány még 2008 novemberében megállapodott az IMFfel és az Európai Unióval és a Világbankkal egy 20 milliárd eurós pénzügyi csom agról, hiszen képtelen volt a piacokról finanszírozni az állam adósságát. Tegyük hozzá, ez nyílt beismerése annak, hogy a kormány képtelen volt önálló, szuverén gazdaságpolitika folytatására; képtelen volt önálló, szuverén módon a válság kezelésére. A sodr ódást jól jelzi, hogy a kormány 2009 elejétől kezdve folyamatosan módosított a gazdasági visszaesés prognózisán. Először februárban 1 százalékról mínusz 3,5 százalékra, májusban mínusz 6,7 százalékra, majd végül a májusi előre jelzettnél egy picikét kedvez őbb kép alakult ki, de így is a bruttó hazai össztermék 2009 egészében 6,3 százalékkal csökkent.
