Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 25 (38. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁLFFY ISTVÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
1343 hozzászólása elején, hogy ilyen témával kell neki debütálni. Talán a téma jelentőségét és hitelességét fokozná, ha olyan képviselő mondaná el a bi zottság véleményét, aki jelen is volt az ülésen. Nos, e megjegyzés után az első probléma, amire szeretném fölhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét, Pálffy képviselőtársam korrekten ismertette azt a kulturális bizottságban elhangzott Jobbikálláspontot, m iszerint gondot jelent az, hogy a Műsorszolgáltatási Alap is és az azt működtető intézmény, az ORTT is kilóg a központi költségvetésből, nem része annak. Azért kell itt nekünk ilyen kései órán külön foglalkozni egy egyébként jelentős intézmény zárszámadásá val, meg korábban a költségvetésével is, mert meglehetősen furcsa módon ez nem integrált az állami költségvetésbe. Furcsa dolog az, hogy egy parlamenti bizottságnak kell előterjesztenie a zárszámadását egy állami intézménynek, jelesül az ORTTnek, miközben semmi köze a bizottságnak az ORTT által végrehajtott gazdálkodáshoz és beszámolóhoz. (21.50) Én azt gondolom vagy azt remélem, hogy az ORTT helyére lépő új intézmény, a médiatanács, pontosabban a médiahatóság jövőre már integrálódni fog az államháztartásb a, az államháztartás központi alrendszerébe, és a kormány fogja előterjeszteni a médiahatóság költségvetését, és majd a kormány fogja jövőre, egy év múlva a zárszámadási törvényjavaslatában a zárszámadását is ennek benyújtani, és nem ilyen szerencsétlen mó don, ami - valljuk be őszintén itt egymás között - sérti azt a költségvetési elvet, miszerint az államnak egy költségvetése van, és minden közpénz abba folyik be, és minden közkiadás abból áramlik ki, és ezt az egységes költségvetést, aminek a benyújtása e lőtt áll a kormány, a kormány nyújtja be, és nem egy parlamenti bizottság, és nem olyan módon számol el, mint ahogy ez jelenleg történik. Ez az első probléma, amit szeretnék a figyelmükbe ajánlani abban a reményben, hogy meg fog oldódni ez a kérdés néhány hónapon belül. A másik, amire szintén utalt Pálffy képviselőtársam, a bizottság elnöke, hogy tudniillik itt közpénzekről van szó, díjakról van szó, amikből a Műsorszolgáltatási Alap támogatja a médiumokat, a Duna Televíziót, a Magyar Televíziót és így tová bb. Közpénzről van szó, következésképpen logikus lenne vagy jogos lenne, vagy célszerű lenne, vagy európai lenne - mondhatnám a jelzőket - az a megoldás, miszerint a közpénzekkel való elszámolást nem magánkönyvvizsgálók ellenőrzik, hanem az Állami Számvevő szék. Az azért van kitalálva, hogy az államháztartásba integrált közpénzeket, általában a közpénzeket ellenőrizze, és ő tegyen jelentést a parlamentnek arról, hogy rendben találtae a gazdálkodást. Ez nem így történt most sem, hosszú évek óta nem így törté nik. Remélhetőleg talán egy új alkotmánnyal, egy új számvevőszéki törvénnyel ez is meg fog változni, hogy nem magánkönyvvizsgáló auditál, hanem az Állami Számvevőszék. Ráadásul úgy auditál a magánkönyvvizsgáló, hogy az ORTT bízza meg, a menedzsment bízza m eg az őt egyébként ellenőrző auditort, ami egy logikai nonszensz, a szakmában ilyen máshol nincsen, csak Magyarországon fordulhat ilyen elő. Olyan van, hogy magánkönyvvizsgáló auditál az államháztartásban, de ott az Állami Számvevőszék bízza meg, és a fele lősség, a szakmai felelősség is az Állami Számvevőszéké. Ezen is változtatni kell, azt gondolom, erre is van esély a jövő esztendőben megszületendő új alkotmány engedte keretek között, egy új számvevőszéki törvény megalkotásával. Végül a harmadik kérdés, a mit szeretnék a figyelmükbe ajánlani, hogy én magam szakmai dilemmában voltam mindvégig, hogy szabade igennel szavazni akkor, amikor ez a zárszámadási törvényjavaslat a Ház elé kerül, ugyanis a Műsorszolgáltatási Alapnak a könyvvizsgálója korlátozott zára dékot adott a beszámolóról, ami azt jelenti a szakma szabályai szerint, hogy lényeges hibák voltak benne. Nos, ha lényeges hibák vannak egy beszámolóban, akkor a lényeges hibákat ki kell javítani, és akkor újra be lehet ezt a beszámolót nyújtani. Miutá n - és megint hivatkozok Pálffy képviselő úrra, pontosabban: Dankó Béla képviselőtársam tájékoztatására - a bizottság meghallgatta a Műsorszolgáltatási Alap könyvvizsgálóját és a Számvevőszék szakértőjét is, mindkettejük egybehangzó véleménye az volt, hogy a gazdálkodás korrekt volt, a pénzügyi beszámoló hű és valós képet fest a gazdálkodásról, mind a könyvvezetésről,
