Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 25 (38. szám) - A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1289 A nyugdíjpénztárválasztás szabadságáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nyugdíjpénzt árválasztás szabadságáról szóló törvényjavaslat Házszabálytól való eltéréssel történő összevont, általános és részletes vitája, valamint a módosító javaslatokról történő határozathozatal. Selmeczi Gabriella képviselő, Fidesz, önálló indítványát T/1425. so rszámon kapták kézhez. Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. Öné a szó. DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim ! 1997ben a szocialista kormány elvette az emberektől a saját pénzük felett való rendelkezés szabadságát azzal (Zaj, derültség az MSZP soraiban.) , hogy arra kötelezte őket, hogy nyugdíjjárulékuk egy részét magánnyugdíjpénztárakba utalják. Az azó ta eltelt időszakban a magánnyugdíjpénztárak a világgazdasági folyamatok miatt válságba kerültek, és komoly veszteségeket szenvedtek el, így az emberek befizetéseinek egy része is elveszett. Ez a törvényjavaslat, amely önök előtt fekszik, most visszaadja a z embereknek a saját pénzük feletti rendelkezés szabadságát. Elfogadása esetén senki nem lesz kötelezhető arra, hogy a pénzét feltegye a nyugdíjtőzsdére, és kockáztassa azt ott. Miről is szól tehát a törvényjavaslat? Arról szól, hogy a törvény elfogadása e setén a pályakezdőknek már nem kell kötelezően belépniük a kockázatos magánnyugdíjrendszerbe. Nem lesznek kötelezhetőek, mert ezt a törvényt, amelyet a szocialista kormány hozott, eltöröljük. (Zaj az MSZP soraiban.) Azok az emberek, akik már tagjai a vegye s rendszernek, vagyis a törvény kötelezte őket, vagy akár önként beléptek a magánnyugdíjpénztárakba, azok a tagok a jövő év végéig eldönthetik, hogy vissza kívánnake lépni a biztonságot nyújtó állami nyugdíjrendszerbe, tehát megadjuk nekik a választás sza badságát, megadjuk nekik a döntés lehetőségét. Vannak olyan honfitársaink, akik az elmúlt években mentek nyugdíjba a vegyes rendszerből, tehát már tagjai voltak a magánnyugdíjpénztáraknak. Ezek az emberek szinte kivétel nélkül nagyonnagyon rosszul jártak, hiszen úgy veszítették el az állami nyugdíjuk 25 százalékát, hogy közben gyakorlatilag most a magánnyugdíjpénztáraktól szinte semmit nem várhatnak, azt a kis pici összeget, amit megkaptak, sok esetben értékén csökkenve, most visszakapták egy összegben. Cs alódottak, rosszul jártak, úgy érzik, hogy átverték őket. Most ezeknek az embereknek is megadjuk a választás lehetőségét; hogyha úgy döntenek, hogy visszajönnek az állami rendszerbe, akkor úgy vesszük, mintha ki sem léptek volna, tehát visszakapják az álla mi nyugdíjuk 100 százalékát. Szocialista képviselőtársaimnak segítségül: ez a 9. §, amely ezt a szabályt tartalmazza. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy feltegyem azt a kérdést, hogy akkor, amikor erről a törvényjavaslatról van szó, akkor, amikor arról b eszélünk, hogy meg kell védeni azokat az összegeket, azokat a vagyonokat, amelyeket kötelezően a magánnyugdíjpénztárakba kellett befizetni, akkor vajon miért ilyen nagy a zaj a szocialista képviselők soraiban. (17.10) Vajon mi a problémájuk azzal a lehetős éggel, hogy mi visszaadjuk az állampolgárok számára a döntés szabadságát, azt a választási jogot, hogy ők döntsenek arról, hogy mi legyen az ő nyugdíjforintjukkal? Mi kifogásolnivaló van ebben? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Már egyszer döntöttek.) Az álla mpolgároknak az az érdekük, hogy megadjuk nekik a döntési szabadságot. Vajon a szocialistáknak miért fáj ez? Én egy darab okot, érvet tudok emellett felfedezni, ez pedig az, hogy a
