Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 20 (37. szám) - Határozathozatal a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - “Európai uniós elnökségünk prioritásairól” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
1171 mennyiségű élelmiszert szállítanak be. Nos, nyilván en nek van egy olyan előzménye, hogy az Európai Unió egyes tőkebefektetői komoly fejlesztéseket hajtottak végre az Unión kívüli országokban. Nos, itt elsősorban a minőségbiztosítás, a minőségellenőrzés tekintetében várjuk azt el, és ebben találunk szövetsége seket az uniós régi tagállamok között is, nem csak az új tagállamok között, hogy igenis mi tegyük meg azokat a lépéseket, irányítsuk rá a figyelmet, hogy legalább olyan feltételeket követeljenek meg az élelmiszerelőállítás terén az Unión kívüli területeke n előállító országokban, mint ahogy ezt nálunk, mert az nekünk 2530 százalékos versenyhátrányt jelent, ha ezt náluk nem követelik meg. Tisztelt Országgyűlés! Van egy másik kérdés, ami a közjavakra vonatkozik. Magyarország elkötelezett abban, hogy a termés zeti értékeket mentsük, őrizzük. Magyarország elkötelezett abban, élen jár és esetenként Európának is példát mutat, hogy hogyan lehet természeti értékeinket megőrizni, megvédeni és a közös európai ügyhöz is hozzájárulni. Azonban ezeknek a közjavaknak a biz tosítása pénzbe kerül. Az a meggyőződésem, hogy itt is nagyon fontos hangsúlyozni a későbbiek során, hogy amennyiben a termelőktől megkövetelik azt, hogy védje a természeti értékeket, akkor nyilván valamilyen formában ez kompenzálásra is kerüljön. Ebben Eu rópa régi tagállamaiban már van kialakult kiváló gyakorlat. Meggyőződésem, hogy ha mi ráirányítjuk a figyelmet, akkor ezzel a saját hazánknak is nagyon nagy szolgálatot teszünk. Tisztelt Országgyűlés! Mivel időben szeretnék távozni az ülésteremből, hadd kö szönjem meg Nagy Andor képviselőtársamnak, hogy lehetővé tette a sorrendváltozást. A magam részéről nemcsak képviselőként, hanem érdekképviselőként is az a meggyőződésem, hogy ha mi egy igazi összefogással akarjuk a nemzetünket bemutatni, ha mi az országos mezőgazdasági kiállítást és vásárt együtt megszervezzük ezen időszak alatt, egy olyan csodálatos rendezvénysorozatot tudunk Európa és a világ számára felmutatni, ami különösen nagy jelentőséggel bír akkor, amikor a világ Európára, illetve Európán keresztü l Magyarországra figyel. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Sneider tamás képviselő úr következik, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! SNEIDER TAMÁS (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Unió soros elnöksége valóban komoly lehetőséget nyit hazánk számára, hogy a legfontosabb, adott esetben társadalmunk fennmaradását veszélyeztető kérdést az Európai Unió tudomására hozzuk. A Jobbik és egyre több közgondolkodó véleménye szerint - amely megegyezik az általam már húsz éve hangoztatott véleménnyel - a magyar társadalom fennmaradását az a drasztikus etnikai váltás veszélyezteti a legjobban, amit a cigányság alsó, de egyben legnag yobb rétegében zajló évszázados népességrobbanás jellemez. Ezt súlyosbítja és gyorsítja föl a valójában már 1958 óta tartó születéscsökkenés a magyarság és a velünk együtt élő németek, szerbek, szlovákok, románok és egyéb nemzetiségek részéről. Mint tudjuk , minden megoldási kísérletnek az alapja, hogy tisztázzuk a helyzetet, úgymond fehér lappal induljunk, enélkül csak rossz megoldásokat találunk. A cigányság helyzetének objektív megítélésében ezt nem lehet másképp elindítani, mint egy határozott felvilágos ító kampánnyal, amelynek célja nem lehet más, mint a szélsőliberális tollforgatók magyarságot lejáratni próbáló hazugságainak tételes cáfolása. Húsz éven keresztül hallgattuk és hallgatták NyugatEurópában, hogy a magyarság egy náci, fajgyűlölő, rasszista nemzet, és ennek a pártja is természetesen, adott esetben beleértve nemegyszer magát a Fideszt is. Nos, elfogyott a levegő a cigányok nyomorából élő újságírók, politikusok körül, de elfogyott a levegő ma már Európában is, hiszen elegendő volt a 80 milliós Németországban néhány ezer középeurópai cigány embernek feltűnnie és adott esetben tábort vernie Berlin közparkjaiban, hogy
