Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
1040 No, hát így teljes a bizonytalanság az integrált ügyfélkapu működésével, az összevonandó szakigazgatási s zervekkel, illetve a velük kapcsolatos szakmai irányítással kapcsolatban, és egyébként érdemes lenne arról is külön vitát folytatni, hogy az ügyfélkapu anélkül is kiépíthető lenne, hogy a vele kapcsolatban lévő hatóságokat összevonnánk, pláne nem fizikaila g. A törvényjavaslat a zárórendelkezéseiben jó pár további törvényt módosít. Ezek java része csak technikai módosításokat tartalmaz, ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvényt számtalan ponton átírja. Érthetetlen, hogy a forradalmi kor mány miért ilyen bújtatott módon próbálja megreformálni a Ket.et, és miért nem önálló törvényjavaslatban terjeszti azt be. Az itt megfogalmazandó módosításokkal kapcsolatban két alapvető gondolatot kell megfogalmaznunk. Az egyik, hogy semmilyen módon nem támogathatjuk az ügyféljogok szűkítését, korlátozását, ezért ezzel kapcsolatban több módosító indítványt is benyújtottunk; ezt majd a részletes vitában szeretném - ha lehetőséget kapok rá - kifejteni. Meggyőződésünk szerint a hatósági eljárásokban a civil kontroll lehetőségét csak erősíteni szabad, illetve - és ez alapvetően a kormányhivatalok felállítása kapcsán fogalmazódott meg - az ügyek elintézése a lehető legközelebb kellene hogy maradjon az emberekhez. Ezzel teremthetjük meg számukra a nyomon követhe tőség és a rálátás lehetőségét. Bizonyára az államtitkár asszony számára is ismertek azok a példák, amikor helyi lakosok, civil egyesületek vettek észre olyan törvénytelenségeket - például az Auchan Dunakeszin, Győrött is szintén egy Auchanberuházásról be szélhetünk, és így tovább, tehát tele van az ország törvénytelen hatósági eljárásokkal és építkezésekkel , ahol igenis nagyon fontos volt, hogy ténylegesen mind a hatósági eljárás, mind pedig maga a megvalósult beruházás az emberek közvetlen környezetében történt, és ezért folyamatos rálátásuk volt. A másik gondolat, hogy valóban ráfér a friss levegő a hatósági eljárások mai gyakorlatára. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy az állampolgárok mennyire kiszolgáltatottak a hivatalok packázásaival szemben, és hogy vajmi kevés közük van a sorsuk intézéséhez. Köztudomású, hogy némely hatósági intézmények mennyire megfertőződtek a korrupciótól. Itt sajnos azt kell mondanom, hogy az építési hatóságok kapcsán gyakorlatilag köztudomású, hogy nagyon sok a visszaélés, és ebben a kérdésben nagyon sok tennivalója van, úgy gondolom, a kormányzatnak. Orbán Viktor miniszterelnök úr több felszólalásában is egyértelműsítette már, hogy a közérdek előbbre való kell hogy legyen a magánérdeknél. Na, hát pontosan ez az, ami egyelő re egyáltalában nem működik a hatósági eljárásokban. Röviden úgy összegezhetjük, hogy a multiknak mindent szabad, a kisembernek semmit. Megint csak az építési hatósági eljárásokra tudok itt utalni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a közhivatalnokok is teljesen kiszolgáltatottak, hiszen keresetük - a mondás szerint - a túléléshez kevés, az éhenhaláshoz sok, így aztán nem csoda, ha rendremódra a korrupció céltáblájává, célpontjává válhatnak. Méltó keresetet kell biztosítani a közhivatalnokok számára, és ezzel eg y időben a köz szolgálatát következetesen számon kell rajtuk kérni. Ha a Ket.et ezen elvek mentén újra szeretnénk gondolni, akkor az örvendetes, de sajnos a benyújtott törvényjavaslat nem ezt célozza. Egyébként úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi Ket. is adna rá módot - különösen, ha az következetesen lenne betartatva, lásd: a Ket. alapelvei , hogy a hatósági eljárásokban új szellők fújdogáljanak. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ez a törvényjavaslat meglehetősen furcsa saláta. Szintén a záró rendelkezések között az 58. §ban a légi közlekedésről szóló 1995. évi XVII. törvényt módosítja. Vajon mi köze ennek a kormányhivatalokhoz? Semmi. Vajon mi köze ennek a Ket.hez? Semmi. Akkor miről is szól ez az ominózus szakasz? Nos, az izraeli kémrepülő gépekről. Azt a fiaskót, amelyet az izraeli kémgépek márciusi magyarországi kalandozása jelentett, próbálja kezelni a javaslat, úgy, hogy gyakorlatilag a külügyminiszter vétójához köti külföldi állami gépek magyar légtérbe való berepülését. Megint csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy miért nem meri a kormány önálló törvényjavaslatban benyújtani ezt a módosítást. Miért pont ebbe a törvénybe csempészi bele?
