Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
1013 nem is volt vízszolgáltatás. Ez egy látványos példája volt annak, hogy bizony rendkívül nagy szükség volna egy ilyen közműnyilvántartásra. Amiről viszont a többi képviselőtársam nem szólt, de én szer etném ezt külön kiemelni: abban az esetben, hogyha ez az egységes digitális közműnyilvántartás megvalósul, az összes vonalas infrastruktúrával és az építményekkel egyetemben, akkor ez hatalmas adatvagyon, aminek az őrzése, illetve az azzal való visszaélés nagyon komoly nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában megítélésünk szerint. A törvényjavaslatban az van, hogy a kormány kap felhatalmazást az adatkezelés szabályainak rendeletben történő megállapítására. Én tudom, hogy a kormányt az adatvédelmi szabályo k, törvények erre feljogosítják, ebben a törvényjavaslatban külön is nevesítve van a kormány, ennek ellenére, ezzel együtt mi mint országgyűlési képviselők szerintem joggal kérhetjük a kormányt, hogy: 1. folyamatosan pontos tájékoztatást kérünk az adatkeze lés rendjéről; 2. csakis célhoz kötötten lehessen ezeket a bizonyos adatokat felhasználni. Tehát rendkívüli módon szigorúan kell szabályozni a hozzáférés lehetőségét, a felhasználással kapcsolatos összes körülményt. Meg kell teremteni az adott biztonság fi zikai feltételeit is, illetve nagyon remélem, hogy a kormány az egész kormányrendeletet véleményezésre meg fogja küldeni majd az adatvédelmi biztosnak. (12.40) S noha ez nem lenne kötelező, de jó lenne, ha a közbülső adatfeldolgozókat, illetve adatkezelőke t is nevesítve láthatnánk. Visszatérve továbbá az előttünk fekvő törvényjavaslatra: a közterülethasználat rendjének szabályozásáról már a kisebbségi vélemény megfogalmazásakor szóltam. Utána kaptam egy kritikát, amikor elmondtam, hogy vannak olyan külterü leti parkerdők Budapest környékén, amelyeket hajléktalan embertársaink előszeretettel használnak lakhatásra, különösen a nyári időszakban, és azzal a módszerrel, amivel most rendezni kívánunk, a belterületi közterületekről valószínűleg ki fogjuk őket szorí tani ezekbe a parkerdőkbe, ami nem megoldás. Erre próbáltam volna utalni. Semmilyen módon nem jó ez a megoldás, ami előttünk fekszik. A településrendezéssel kapcsolatos sajátos jogintézmények kapcsán a kisajátítással kapcsolatos eljárásrendet pontosítja to vábbá a törvényjavaslat. Azt, hogy milyen módon van a kisajátítással kapcsolatos felelősség megosztva a kerületek és a főváros között, én nem vitatom, ez vegytisztán le van írva. Ugyanakkor azzal, hogy megfogalmazza a kisajátítás intézményét, nekem komoly vitám van. Hadd mondjak két példát! Az egyik egy már megvalósult, de elképzelhető, hogy nemsokára újra problémává váló történet. Budapest északi része, Fokaöböl. Nem tudom, hányan ismerik ezt a beruházást önök közül. Ehud Amir úr az Autóker Holding vezeté sével ott egy fantasztikus lakóparkot valósított meg jachtkikötővel és egyebekkel, hihetetlenül gyönyörű szép közterületeket hozva létre. Bizonyos értelemben még folyik ez a beruházás. Ez korábban egy kavicsbánya volt, ahonnan sódert termeltek ki, de fanta sztikus az elhelyezkedése. Közvetlenül a Dunaparton van egy nagyon szép öbölrész. Amikor ezt a területet eladták, az elhelyezkedése már akkor is nyilvánvaló volt, és bizonyos értelemben korlátozták Ehud Amir úr építési jogait, azt, hogy mennyire építhető be a Dunaparti rész, sőt biztosítani kellett az előírások szerint azt, hogy ott közcélú magánterület legyen. Ugye, nem kell majd ez alapján a törvényjavaslat alapján azt megérnünk, hogy Ehud Amir úr be fog kopogtatni a területileg illetékes önkormányzatho z azzal, hogy vásárolják meg tőle jelentős áron azt a földterületet, amelyet ő - nem minősítem, hogy milyen összegért - kapott meg annak idején. Tehát vásárolja vissza tőle az önkormányzat, mert az ő tulajdonosi jogait az előírásoknak megfelelően korlátozz ák. Mondok egy másik példát: Club Aliga. Zvi Frank úr olyan kevés pénzért vásárolta meg ezt a területet, hogy most a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz az ügyben. Az életbe lépő törvényjavaslat szerint elképzelhető lenne, hogy Zvi Frank úr egyszer csak megjeleni k, és azt kéri, hogy a Club Aligának azt a részét, amely közvetlenül a Balatonparttal határos - a Balatontörvény szerint nem