Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 6 (22. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ TIMEA (LMP):
702 Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság megtárgyalta a H/605., a H/606., a H/607. és a H/608. számú indítványokat. Ezek megtárgyalására még a rendkívüli ülésszakban sor kerül. Bejelentés mentelm i ügyekről ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Veszprémi Városi Bíróság két ügyben indítványozta Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését magánvádas feljelentés miatt. Továbbá a Baranya Meg yei Bíróság indítványozta Szekó József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, szintén magánvádas feljelentés miatt. Ezeket az Országgyűlés elnöke megvizsgálásra kiadta a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnak. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Timea frakcióvezetőhelyettes asszony, az LMP frakciójából. Öné a szó, képviselő asszon y. SZABÓ TIMEA (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten lemondott a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, Kaltenbach Jenő. Lemondásakor a sajtónak is kifejtette, hogy lépése nem önkéntes volt, hanem egyszerűen nem akarta megvárni, hogy a FideszKDNP a kétharmados parlamenti többségével menessze őt. Miért is kellett mennie Kaltenbach Jenőnek, és mi lesz a Rendészeti Panasztestület sorsa? Először is engedjenek egy rövid áttekintést mind Kaltenbach Jenő , mind a Panasztestület múltjáról. Kaltenbach Jenőt az ombudsmanok történetében egyedülálló módon kétszer is, összesen 12 évre a kisebbségi jogok országgyűlési biztosává választotta a parlament, először az MSZP, másodszor a Fidesz kormányzása idején. A jog szabály értelmében mandátumát nem lehetett meghosszabbítani, ezért feltehetően, mivel a legtöbben elégedettek voltak munkájával, az Országgyűlés 2008 elején, ismét kétharmados többséggel, a Független Rendészeti Panasztestület elnökévé választotta. A Panasz testület egy 2008 óta működő független panaszfórum, amelyet az Országgyűlés hozott létre. Feladata, hogy a rendőrségtől mind szervezeti, mind személyi függetlenségére támaszkodva, panaszfórumként ellássa a rendőrség tevékenységének civil kontrollját, magya rul kivizsgálja a rendőrséget érintő lakossági panaszokat. Hadd idézzem Balog Zoltán államtitkár úrnak egy 2008. februári nyilatkozatát, amelyben emlékeztetett arra, hogy a Független Rendészeti Panasztestület az ellenzék kezdeményezésére került bele az 199 4. évi XXXIV. törvény, azaz a rendőrségi törvény módosításába, azzal a céllal, hogy egyfajta kollektív ombudsmani intézményt hozzon létre. És itt jön Balog államtitkár úr legfontosabb kijelentése: a jelölést ötpárti egyeztetés előzte meg, a jelöltek nem pá rtjelöltek voltak, hanem szakmai hozzáértés alapján kérték fel őket. Ez egy nagyon korrekt és dicséretes hozzáállás, de kérdem én, akkor mi történhetett Kaltenbach Jenő szakmai hozzáértésével az elmúlt két évben, ha a Panasztestület két jobboldali tagja ös szeférhetetlenségre hivatkozva támadást indított ellene, mondván, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt. Mielőtt tovább feszegetném ezt a kérdést, hadd mondjam el, hogy sajnálatos módon a jelenleg hatályos rendőrségi törvény 6/A §ának (4) bekezdése értelmében ne m választható meg a testület
