Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 6 (22. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
703 tagjává az, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, satöbbi volt, illetve aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ugyanezen törvény 6 /B §a (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a testület tagjának megbízatása megszűnik összeférhetetlenségi okokból. Biztos, hogy szerencsés dolog összemosni az összeférhetetlenséget az életkori szabályozással? Az összeférhetetlenségi feltételek biztos an egyenlők az öregséggel? Tisztelt Képviselőtársaim! Erősen kétlem, hogy ez lett volna a jogalkotó szándéka. Mindenesetre Kaltenbach Jenő esetében erre hivatkozott a testület két támadást intéző tagja. A jogszabály ismeretében viszont már én is kezdek meg világosodni. Abban a pillanatban, amikor Kaltenbach majd két év után átlépte a nyugdíjkorhatárt, hirtelen szenilis lett, ezáltal alkalmatlan arra, hogy tovább vezesse a Panasztestület munkáját. Csak erre tudok gondolni, hiszen ha a kormány úgy gondolja, ho gy a jogalkotó szándéka mégsem a fent említett ok volt, akkor a jelenleg működő kétharmados többségükkel könnyen módosíthatták volna magának a rendőrségi törvénynek ezen passzusát, korrigálva a korábbi hibát, ezzel helyén hagyva Kaltenbachot. De önök nem e zt tették, tehát marad az első felvetés, hogy aki átlépi az öregségi nyugdíjkorhatárt, az hirtelen alkalmatlan lesz eddig elvégzett feladatára. Az a szomorú hírem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek értelmében akkor ebben a Házban is nagyon sok alkalmat lan ember ül. Akárhogy is van, Kaltenbach már lemondott, tehát maradt az a feladat, hogy az Országgyűlés újra eleget tegyen a Balog államtitkár úr által megfogalmazott célkitűzésnek, és Kaltenbach utódját ne pártpolitikai megfontolás miatt, hanem szakmai h ozzáértés alapján nevezze ki, természetesen most is ötpárti egyeztetéssel. Az LMP képviselőcsoportja emlékezteti a ma jelöltekről szavazó emberi jogi és rendészeti bizottságok, elsősorban azok kormánypárti tagjait, hogy a jelöltválasztás előtt tartsák szem előtt, hogy miért jött létre ez a testület. Ha önök fontosnak tartották külön albizottságban kivizsgálni a 2002 és 2010 közötti időszakot, különösen a 2006 őszén megvalósított rendőri intézkedéseket, akkor bizonyosan fontosnak tartják a Független Panaszte stület munkáját is, ami csak az elmúlt évben közel 460 ilyen ügyet vizsgált. Végül szeretném emlékeztetni minden képviselőtársamat arra, hogy a Rendészeti Panasztestület függetlensége alapvető fontosságú, és ma már nem az a kérdés, hogy létezzene a Panasz testület, hanem az, hogy többek között megerősítsüke annyira, hogy az például hivatalból is indíthasson vizsgálatot az esetleges rendőrségi jogsértések felmerülése esetén. Az LMP válasza egyszerű. Igen, szükség van egy független és megerősített Rendészeti Panasztestületre, és jó lenne már abbahagyni a narancsuralmi rendszer ilyen módon való, fáradhatatlan építését. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Ké rdezem, a kormány nevében kíváne felszólalni valaki. (Nincs jelentkező.) Mivel a kormány nevében senki nem kíván felszólalni, szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hörcsik Richárd frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz frakciójából: “Az Európai Tanács üléséről” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Végre ez egy normális Európai Tanácsülés volt, fogalmazott Herman van Rumpuy, az Európa Tanács elnöke, miután befejezte munkáját a brüsszeli csúcs. Ami bővebben azt jelenti, hogy az állam- és kormányfők 2010. június 17i csúcstalálkozóját, a korábbi időszak válságmenedzselését felváltva, végre nem a rövid távú válságkezelést igénylő dö ntések meghozatala jellemezte, hanem hosszabb távra kihatóan olyan döntéseket hoztak, hogy a tagállamok gazdaságait ismét fenntartható munkahelyteremtő, egyszóval növekedési pályára állítsák. De nemcsak az Unió elnöke, hanem mi, magyarok is nyugodtan elmon dhattuk, hogy igen, végre egy olyan európai csúcstalálkozón vehettünk részt, ahol a Magyar Köztársaságot képviselő
