Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 21 (16. szám) - Scheiring Gábor (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Miért támogassa a kormány a spekulációs adót?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SCHEIRING GÁBOR (LMP):
38 Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Nem kétséges, hogy a helyzet konszolidálá sához az első lépés a mérlegkészítés, ami a jelek szerint igencsak sziszifuszi munkát igényel. Ugyanakkor azt gondolom, valamennyiünk számára egyértelmű igény, hogy ezeknek a nyitott és - mondjuk úgy - messziről gyanús ügyeknek a lezárása minél előbb sorra kerüljön. Ehhez kívánok sok sikert. A választ elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (15.10) Scheiring Gábor (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Miért támogassa a kormány a spekulációs adót?” címmel ELNÖK (Le zsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Scheiring Gábor, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: “Miért támogassa a kormány a spekulációs adót?” címmel. Scheiring Gábor képviselő urat illet i a szó. SCHEIRING GÁBOR (LMP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Illetve, ahogy látom, nincs itt a miniszter; akkor tisztelt Államtitkár Úr! Múlt kedden napirend előtti felszólalásomban arra kértem az Országgyűlést és a kormányt, hogy támogassa a spekulációs adó ügyét. Akkor azt a választ kaptam, hogy a bevezetés nehézségei miatt erre nincs mód. Arra kérem most önöket, hogy fontolják meg ezt a dolgot még egyszer. Az első érvem az, hogy amennyiben egyetértünk abban, hogy a pénzügyi szekt ornak részt kell vállalnia a gazdasági válság költségei megtérítésében, akkor szerintem a spekulációs adó ügyében is egyet kell hogy értsünk. Annak ellenére, hogy a válság a pénzügyi szektorból indult ki, e vállalkozások profitja a válság közben és utána i s kiugró. Az nem járja, hogy közpénzből garantáljuk a túlzott kockázatvállalás miatt bedőlő bankokat, majd visszavonulót fújunk, amikor a dolgok kezdenének rendbe jönni. Nincsen ingyenebéd a bankoknak sem! Egyetértünk abban, hogy nem engedhetjük a költségv etési hiány elszállását. Ugyanakkor adócsökkentést is terveznek, aminek a 200 milliárd forintnyi bankadó lenne a fedezete többek között. Kétséges, hogy ezt be tudjáke hajtani, kétséges, hogy ezt a bankszektor nem fogjae áthárítani. Célszerű lenne tehát e gy fenntartható adónemet találni. És egyetértünk abban is, ahogy maga Orbán Viktor fogalmazott: “Mindannyian tudjuk, hogy a világot gyötrő gazdasági helyzet első számú oka az, hogy a világpiacon túlértékeltség uralkodik, ami annak tudható be, hogy a világb an forgalomban lévő pénz mennyisége jelentős mértékben, többszörösen meghaladja a világban ma fellelhető valós érték mennyiségét.” Később így folytatta: “Az új magyar gazdasági rendszernek is arra az alapelvre kell épülnie, amely a spekuláció helyébe a ter melést, vagyis a munkát és az értékteremtést állítja.” Miniszterelnök úr szerint tehát a termelő kapitalizmus kell hogy felváltsa a spekulatív kapitalizmust. Bizottsági meghallgatásán hasonlókról beszélt Matolcsy miniszter úr is, tehát gondolom, hogy tőle sem idegenek ezek a gondolatok. Amennyiben ezt az alapelvet - nagyon helyesen - magáénak vallja a kormány, és egy új gazdasági rendszerről beszél, azt gondolom, hogy támogatnia kell a világpiaci túlértékeltséget helyrebillentő, a globális tőkepiacokat hűtő spekulációs adó ügyét. A spekulációs adó mellett kiállt a belga, a francia, a brit és a német kormány, valamint az Európai Parlament is. Immár olyan közgazdászok is az adó mellett érvelnek, akik korábban a neoliberális sokkterápiák és a világpiaci liberal izáció főmérnökei voltak. Ne akarjon a kormány
