Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 21 (27. szám) - A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
1542 e gyszerűen a reklámpiac jó néhány szegmensét képtelen kezelni. Az indoor reklámpiacra ma egész egyszerűen nem életszerű az a reklámszabályozás, ami van. Az alapvető szabályozási terület itt, ennél a törvényjavaslatnál nem a reklámtevékenység, éppen ezért a reklámtevékenységet szerintem nem bölcs dolog és jogalkotási szempontból sem szerencsés ebben a törvényjavaslatban kezelni. Végezetül még egy apróság ezzel kapcsolatban: én nagyon örülök, hogy itt a vitában a Jobbik egy liberális fordulatot hajtott végre. Én mélységesen egyetértek Novák Előd képviselőtársammal, tudniillik a 20. § (4) bekezdésével - hogy nem tehető közzé vallási vagy világnézeti meggyőződést sértő reklám vagy kereskedelmi közlemény - nemcsak az a problémám, hogy nem idevaló, hanem akkor kell csinálni egy új, átfogó reklámkódexet. Egy olyan bizonytalan és a szólásszabadságot aránytalan, ráadásul bizonytalan kategóriával korlátozó szabályozásáról van szó, ami egész egyszerűen elfogadhatatlan egy liberális jogállamban. Nagyon szeretném megtudni, hogy mire gondolnak. Mi az, ami a vallási meggyőződést sérti? Adott esetben képzőművészeti alkotások vannak ma már, amelyek outdoor reklámfelületeken megjelennek, nem gazdasági reklám céllal. Voltak balhék az elmúlt 15 évben, amikor ezeket el akarták távo lítani - leginkább valami teokráciára emlékeztető módon - a budapesti utcákról. Mi az, ami a világnézeti meggyőződést sérti? És egyáltalán! Még a vallás mögé lehet bejegyzett egyházakat helyezni, tehát nagyjából meg lehet állapítani, hogy mi a tartalma ann ak, amikor vallási meggyőződésről beszél a jogalkotó. A világnézeti meggyőződés alatt mit értünk? Kiderült a vitában, más sérti Novák képviselő úr világnézeti meggyőződését, és más az enyémet. Egy világnézetileg semleges államban viszont az államnak olyan objektív kategóriákat kell alkalmazni, amelyeknek az alkalmazása és amilyen szabályoknak a betartása nem kinekkinek a világnézeti meggyőződésétől függ. Úgyhogy én különösen javasolom ennek a szakasznak az átgondolását. Ez így egészen biztos, hogy alkotmán yellenes; és hogy egy kevésbé változó szabályegyüttesre hivatkozzam, mint az alkotmány - hiszen ki tudja, hogy holnap milyen alkotmány lesz itt hatályban : az európai emberi jogi egyezményt is sérti egy ilyen megfogalmazás, és egész biztos, hogy egy ilyen szabály vagy egy ilyen szabály alapján végigvitt ügyek a strasbourgi bíróságon nem fognak megállni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót kettőperces felszólásra Novák Előd képviselő ú rnak. Öné a szó. NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Schiffer Andrással vitatkoznom kell, hiszen liberális fordulatról szó sincs esetünkben. Nem azért, mert annyira tiltakozunk itt a liberális eszmék ellen; nem vagyunk liberális párt, bár nem i s szeretjük ilyen könnyen beskatulyázni magunkat valamelyik “izmus”ba. De eleve semmiféle fordulat nincs a Jobbiknál, mi egy töretlen, egyenes utat járunk be. Ilyen problémák maximum az LMPnél lehetnek, hiszen míg a liberalizmust élteti a pártelnökfrakc ióvezető - legalábbis az előbbiekben , Vágó Gábor az előbb bekiabálta, hogy ő nem liberális, ne nevezzük annak. Tehát itt az LMP egy nagy olvasztótégelyként vagy kis olvasztótégelyként, mindenesetre belső vitákat lehet, hogy felvázol. A szakmai felvetésén ek összességében örülök, hogy támogatásáról biztosította a sérelmemet a világnézeti meggyőződést sértő reklámok kapcsán, tehát az általam korábbiakban kifejtettek szerint ez így nem elfogadható, hiszen valóban, minket egész más dolgok sértenek, adott esetb en egy LMPs öltözködés vagy egy fideszes képviselő magyartudásának a hiánya, mindenki mást tekint az Országgyűlés tekintélyét sértőnek. Ugyanígy a reklámoknál is fölmerülhetne ez, valóban, tehát örülök a csatlakozásnak, és szeretnék erre ráerősíteni. Amib en vitatkozom, az egyedül az, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmének igenis tekintem azt, ha úgymond a média kabátlopási ügybe kever, és még inkább híresztel tovább adott esetben egy Országgyűlésben elhangzó hazugságot. Beszéljünk a kérdésről, azt elfog adom, hogy valamikor
