Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1204 Ebből világosan látszik, hogy a magyar sport újjáélesztésének programja akkor juthat sikerre, ha a sport stratégiai ágazatként való kezelése az állami irányítás szintjén érvényesül. Kiemelten fontos az ágazati intézményi háttér kialakítása, amely biztosítja a hatékony, koncentrált és jól nyomon követhető feladatvégzést és forrásfelhasználást. A NEFMI megalakulása óta kiemelt feladatának tekinti ennek elvégzését. Köszönöm, hogy meghal lgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Osztolykán Ágnes tapsol.) Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a köz oktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az iskolai nem zeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozati javasla t általános vitája a lezárásig. Kövér László, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz fideszes képviselőtársaink önálló indítványát H/638. számon képviselőtársaim már megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Pokorni Zoltán úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Képviselő úr, öné a szó. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Egy karcsú határozati javaslat van előttünk, mindössze három pontbó l áll, amiben a köztársaság kormányának figyelmébe ajánlunk teendőket, illetve amennyiben a parlament ezt elfogadja, akkor feladatokat szab a parlament a kormány számára. Mik ezek a pontok? Az első, hogy június 4ét, a trianoni békeszerződés aláírásának na pját, amit a parlament a nemzeti összefogás napjává emelt pár héttel ezelőtt, ne csak törvény idézze az emlékezetünkbe, ne csak parlamenti vita szóljon róla, hanem a közoktatási intézmények falain belül is minden évben emlékezzenek meg a tanárok, diákok kö zösen a határon túli magyarok, anyaországiak összetartozásáról, a trianoni békeszerződés által előállt tragikus helyzetről. Magyarországon a közoktatási intézményekben az állami ünnepek megünneplése kötelező feladat: október 23a, március 15e, illetve aug usztus 20a ugyan nem esik a szorgalmi időszakra, de az iskolák itt is kifejtenek aktivitást. '98at megelőzően egy iskolai emléknap volt: október 6a, az aradi vértanúk emléknapja. Az előző polgári kormány idején bővült ez ki a holokauszt áldozatainak, ma jd a kommunista diktatúra áldozatainak az emléknapjával, így most három emléknap van a magyar iskolákban. A mi javaslatunk az, hogy június 4e legyen a negyedik. Szerintünk ez az iskolák életét nem nehezíti meg, és mindenképp egy olyan szükséges pillanat, ami a magyar nemzet egyedülálló helyzetében mulaszthatatlanul fontos, hogy az iskolák mindennapjainak a részévé váljon. Nem egy plusz történelemóráról van szó. Az, hogy a magyar történelemoktatás mennyire ad hű képet, árnyalt és őszinte képet az elmúlt 90 év történéseiről, mennyire nyomja még rá a bélyegét a Kádárkor elhallgató, elfojtó, mellébeszélő internacionalizmusa a magyar történelemoktatás mindennapjaira,
