Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ERTSEY KATALIN (LMP):
1195 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ertsey Katalin frakcióvezetőhelyettes asszony, az LMP képviselőcsoportjából: “’Kulcsos gyereke k’, avagy hogyan fogja a kormány megszüntetni a munkaerőpiac családellenes jellegét?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes asszony. ERTSEY KATALIN (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Amióta az eszemet tudom, a médiában nyár elején rendre megjelennek a híradások a kulcsos gyerekekről, a gyerekek nyári felügyeletével a jelek szerint még egyetlen kormány sem volt képes megbirkózni az elmúlt húsz évben. A nők munkavállalása, ami a foglalkoztatottság növelése és így a gazdasági versenyképességünk egyik kulcs kérdése, a gyermekintézmények rugalmassága - ezeknek a megoldása nyáron és év közben egyaránt fontos lenne. De gyermekintézményeink év közben életszerűtlen nyitva tartással, nyáron pedig hosszú, alternatívát nem nyújtó bezárással büntetik a dolgozó családo kat. Vegyük észre, hogy ez a probléma súlyos. Az iskolai szünet két és fél hónap, tíz hét, viszont a szabadságunk csak 2530 nap, tehát ha a szülők akár felváltva töltenek a gyerekekkel kétkét hetet, akkor is legalább 46 hetet kell megoldaniuk valahogy, és akkor a család együtt még nem is nyaralt. A nagyszülők hadra fogása ezért nehezebb, hiszen egyre tovább és többet dolgoznak azért, hogy megélhessenek, és az egyszülős családok száma is nő. A szülőket hozzászoktatták, hogy valahogy kínkeservvel megoldják ezt a dolgot, és meg is oldják, mint ahogy azt is megoldják, hogy az óvodába odaérjenek négyre, fél ötre - mert különben húzzák a szájukat az óvónők , mindennap fél órát, egy órát ellopva a munkáltatójukból a munkaidőből, amit a munkáltató egy idő után é rthető módon nem fog eltűrni. Erre is fogunk egyébként később megoldást javasolni. A nyári problémára a minőségi nyári táboroztatás lenne a megoldás, de ezen a téren szélsőséges helyzet alakult ki. A szegényebbek csak az önkormányzatok által szervezett nap közis táborokat tudják megfizetni, amelyek inkább csak gyerektárolásra és nem valódi nyaralásra alkalmasak. A piaci alapon szervezett menőbb táborok ára pedig akár a 6080 ezer forintot is elérheti fejenként, gyerekenként hetente. A kettő között ma még szi nte csak cserkészek vagy kisebb civilek vannak, de még az ilyen önköltségi alapú táborok ára is 25 ezer forint/hét gyerekenként. Adódna egy kitűnő megoldás, ami minden résztvevő számára hasznos és értelmes, élvezetes időtöltést jelent. A gyerekek táborozta tását fiatal középiskolás és egyetemista önkéntesek vezetésével kitűnően meg lehetne oldani. De ezen önkéntesek felvételi pluszpontokkal, illetve egyetemi kredittel való honorálását több ciklus óta hiába próbálják elérni a fiatalok önkéntes munkáját szerve ző és támogató civil szervezetek. Ez a minta külföldön kitűnően működik. Ha a kormányzat számára oly sürgős volt a buktatás és az osztályozás újbóli bevezetése, most jó lenne megtudni, mikor tervezik az önkéntes munka kredittel, illetve pluszponttal való ö sztönzését. A kormányprogram úgy fogalmazott: “megszüntetjük a munkaerőpiac jelenlegi családellenes jellegét”. Ennek fényében mikor lát neki a kormány, hogy megoldást nyújtson gyerekek százezreinek értelmes és megfizethető nyári elfoglaltságára, fiatal fel nőttek vezetési képességének erősítésére, és a dolgozó nők, dolgozó családok segítésére egyszerre? Mikor ismerik fel, hogy ezek a kérdések összefüggenek? Kitűnő példák sora áll előttünk, amit csak át kéne venni és megvalósítani, ha komolyan beszélünk a csa ládbarát foglalkoztatásról és az értékalapú nevelésről. Az önkéntes szolgálatot végző fiataloknak lehetősége nyílik vezetői képességeiket erősíteni, tanulhatnak felelősségvállalást, kreativitást, szolidaritást, problémamegoldást, miközben a kicsik ismerked hetnek a természettel, környezettel, kézműveskedhetnek, színházat vagy éppen demokráciát játszhatnak. A szülők pedig nyugodtan dolgozhatnának, nem kéne azon szoronganiuk, merre kódorog a gyerek, megint egész nap a gép előtt ül vagy plazázik, és hogy melyik játszótéren veszik el a mobilját.
