Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - A Nemzeti Együttműködésről címmel politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁVOR BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
92 demokratikus jogállamban élünk. Nem hiszem, és nem feltételezem az előterjesztőr ől sem, hogy ezt meg akarja kérdőjelezni, tehát számomra ez megint csak egy ilyen politikai síkon, vagy ha úgy tetszik, metaforikus síkon értelmezhető. A következő pedig az együttműködés. Remélem, hogy az együttműködés értelmezésénél azonos tartalomra gond olunk. Az együttműködés esetében - legalábbis a mi demokráciafelfogásunk szerint - csak arról lehet szó, hogy ebbe az együttműködésbe beletartozik a vita, az ellenvélemény, beletartoznak a különböző disputák is, tehát éppen ezen értelmezés alapján mondjuk mi azt minden szimpátiánk ellenére, mivel ebben az értelmezésben, azt gondolom, egyek vagyunk, hogy a Lehet Más a Politika nem fogja támogatni ennek a nyilatkozattervezetnek a megszavazását. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : K öszönöm szépen, képviselő úr. Jávor Benedek képviselő úrnak négy és fél perce maradt még. Öné a szó. JÁVOR BENEDEK , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megpróbálom röviden, négy percben összefoglal ni a mondanivalómat. A politikai nyilatkozatban, amely előttünk fekszik, szereplő nemzeti együttműködés rendszere egy meglehetősen jól hangzó fogalom, de a valóságban meglehetősen definiálatlan, megfoghatatlan, homályos, amely a gyakorlatban aligha alkalma s a társadalommal vagy a nemzettel való tényleges együttműködés megalapozására. A nemzeti együttműködés nem egy éjszaka alatt születik. Nem úgy, hogy társadalmi részvétel és vita nélkül az Országgyűlés megszavaz egy politikai nyilatkozatot, sem egy kormány , sem az Országgyűlés önmaga nem képes egy együttműködés rendszerét rövid idő alatt, pillanatok alatt egy nyilatkozat elfogadásával létrehozni. A tényleges nemzeti együttműködés alapja helyett a valós társadalmi részvétel, az aktív állampolgárság megerősít ése lehet. Ennek elősegítése és annak, hogy a döntéshozatali folyamatok nyíljanak meg azok előtt, akikről ezek a döntések szólnak, ez egy meglehetősen pontosan meghatározott és döntő többségében létező és többékevésbé megfelelő jogszabályok által biztosít ott folyamat. Az adatvédelmi törvény közérdekű adatokról szóló rendelkezései, az aarhusi egyezményt kihirdető 2001. évi LXXXI. törvény, a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény részvételre vonatkozó rendelkezései, a környezetvédelmi tör vény, és lehetne még sokáig sorolni azokat a rendelkezéseket, amelyek megszabják, hogy hogyan tud a magyar társadalom részt venni a róla szóló döntésekben, hogyan tud együttműködni a döntéshozókkal. (20.00) Ezen jogszabályok végrehajtásával azonban súlyos bajok vannak, ezen jogszabályok végrehajtásával a magyar közigazgatás máig adósa a magyar társadalomnak. A politikai proklamációk helyett ebben várnánk előrelépést az elkövetkezendő években, egy olyan programot, amely a közigazgatást felkészíti a társadalm i részvételi folyamatokra, szemléletében, eljárásaiban egyaránt, az állampolgárokat részvételre képesíti, a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosítja, és más olyan lépéseket tesz, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzet valóban együtt tudjon működni a dönt éshozókkal. És várunk egyebek mellett egy olyan jogalkotási törvényt is, amelynek hiánya az előző Országgyűlés minél előbb orvoslandó mulasztása. Egy ilyen jogalkotási törvény rögzítheti például a társadalom bevonását az alapvető struktúrák és szabályok me galkotásába, például, hogy az alkotmány módosítását ne minden érdemi egyeztetés nélkül, kétnapos határidővel terjesszék be. A Lehet Más a Politika partnere lesz a kormányzatnak a demokratikus részvétel megerősítésében, abban, hogy az emberek végre részt ka pjanak azokban a döntésekben, amelyek róluk szólnak. Homályos politikai nyilatkozatok meghozatalában azonban, attól tartok, hogy nem tudunk partnerek lenni.
