Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselő... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
876 Arról van szó, hogy a képviselőtestületek létszáma jelentősen csökken, így az a lehetőség, hogy listán vagy egyéniben még valahogy a képvi selőtestületben nagyobb választék van, ahogy bekerülnek a képviselők, arra, hogy a testület tagjai közül lehessen választani alpolgármestert, főpolgármesterhelyettest vagy megyei közgyűlési alelnököt. A továbbiakban csak alpolgármesterekről fogok beszéln i, de mindig tessék hozzáérteni a főpolgármesterhelyettest és a megyei közgyűlési alelnököt. A törvény is így fogalmaz. Tehát egész egyszerűen a választási lehetőség jelentős mértékben csökken, és már az elmúlt időszakban is számos ponton láttuk, hogy meg nehezíti a polgármesterek helyettesítését az, hogy nagyon kötve vannak. Ugyanakkor a polgármesternek csak egy olyan feladata van, amelyet csak olyan ember tud ellátni a polgármester hatáskörében eljárva, aki mindenképpen tagja a testületnek, ugyanis a polg ármester nemcsak polgármester, hanem egyúttal a közgyűlés elnöke is, és a közgyűlés elnökeként vezeti a testület üléseit. A közgyűlés elnökeként irányítja a képviselők munkáját, és nyilvánvaló, hogy ha akadályoztatva van, hiányzik, szabadság, egyéb elfogla ltság, akkor ebben a hatáskörében, feladatában csak olyan személy tud eljárni helyettesítésként, aki maga is tagja a testületnek, hiszen elnökli akkor a testületet. (10.10) Na most, olyan elnök, aki egyébként a testületnek nem tagja, nemigen lehetséges, az onban ezen a hatáskörön kívül minden egyéb hatáskör, amit az önkormányzati törvény és a polgármesterek jogállásáról szóló törvény az alpolgármesterek számára rendel, ellátható egyébként, nem kell hozzá képviselőnek lenni. Nem is idegen ez a megoldás a magy ar önkormányzati rendszertől. Annak idején, ’90ben a rendszer úgy működött, hogy a testület felhatalmazására kívülről is lehetett alpolgármestert választani. Az egy elektori rendszer volt, hiszen ott a testület választotta a polgármestert is, ugyanakkor é rdekes volt a megoldás, mert ’90től ’94ig az volt a rendelkezés - ami nem volt alkotmányellenes, az alkotmánynak ezen előírásai nem változtak meg azóta , hogy a testület tagjává vált a kívülről jött alpolgármester, mintegy kooptálta a testület, és egyéb ként szavazati joga is volt, ugyanúgy, ahogy egy megválasztott képviselőnek. A mi megoldásunk inkább alkalmazkodik az azóta eltelt időben kialakult szokásokhoz. Bár nem lenne alkotmányellenes az sem, ha a kívülről jövő alpolgármester a testület tagjává vál na, de úgy gondoltuk, hogy ez nem illeti meg, mert nem mérettette meg magát a választásokon. Ezért úgy szabályozzuk a kérdést, hogy az az alpolgármester, akit a polgármester javaslatára a testület kívülről választ, nem a tagjai közül, nem lesz tagja a test ületnek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az előttem szóló képviselők, ha jól követtem a tévében, végig úgy értelmezték ezt a javaslatot, minthogyha tagjává válna a testületnek a kívülről jött alpolgármester. Szeretném mindenkinek nyomatékosan a figyelm ébe ajánlani, nem válik tagjává, ott szavazati joga nem lesz. Tanácskozási joga lesz, ami azt jelenti, hogy egyébként a zárt üléseken is részt vehet, de semmiképpen sem szavazhat, továbbá korlátozott a hatásköre abban az értelemben, hogy a polgármestert ne m helyettesítheti a kívülről jövő alpolgármester a testület elnökének a feladatköreiben. Tehát ott nem helyettesítheti. Ezért szabályozzuk úgy a kérdést, hogy egy alpolgármestert mindenképpen a testület tagjai közül kell választani. Ezt a javaslatot az alk otmányba is befogalmaztuk, csak azért, hogy egyértelmű legyen, mert az alkotmány egyébként is elég homályosan fogalmazott, az önkormányzati rendszer esetében csak néhány passzus van az alkotmányban, ami eligazít. Mielőtt a javaslatot tárgyaltuk volna - lév én, hogy én a Megyei Jogú Városok Szövetségének az elnöke is vagyok , megbeszéltük, megvitattuk ezt a kérdést az összes önkormányzati szövetséggel, tehát mind a héttel. Szeretném a parlament figyelmét felhívni rá, hogy mindegyik szövetség azt mondta, hogy ez a javaslat jó, támogatható, ha a részletekben is a parlamentben megegyezünk, akkor ők ezt nagyon szívesen veszik. Itt szeretném felhívni Pál képviselőtársam figyelmét, hogy az MSZP véleménye sem egységes ebben a kérdésben, mert például van olyan önkorm ányzati szövetség, amelynek az elnöke MSZPs
