Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselő... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MOLNÁR ATTILA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
870 Hosszú esztendők óta lopakodik ki az állam a közszolgáltatások finanszírozása mögül, hátrál csendesen, szépen, ügyesen. Ez pártoktól független, az elmúlt 15 esztendőben folyamatosan ez történt. Ma már ott ta rtanak az önkormányzatok, hogy ezt a mostani rendszert képtelenek finanszírozni. És gyakran hallom tőlük: nem a pénz kevés. Nem azt mondják a települési és megyei önkormányzatok, hogy állam, adj több pénzt! Nem ezt mondják. Azt mondják, hogy állam, ne adj több feladatot! Vagy vegyél vissza belőle; vagy horribile dictu azt mondják, hogy ha már nem adsz pénzt, tisztelt állam, a feladatellátáshoz, legalább az ágazati jogszabályokkal ne fojts meg, ne akard nekem megmondani, hogy miként lássam el azokat a felada tokat, amelyeket egyébként nem vagy hajlandó finanszírozni. Mert ma ez a helyzet. Miközben a magyar állam alulfinanszírozza az ellátásokat, azonközben különböző ágazati jogszabályokon keresztül - amelyeket egyébként nagyon szigorúan be is tartat a helyi er őszakszervezetein keresztül - rendkívül szigorúan kéri számon azokat az ágazati jogszabályokat, amelyek megmondják az adott önkormányzatnak, hogy hogyan kell szociális, gyermekvédelmi, idősellátó vagy oktatási intézményt üzemben tartani. Azt gondolom, a kö vetkező egykéthárom esztendőben ezt nagyon alaposan át kell gondolnunk, mert ha az állam nem tud, nem akar vagy nem képes több forrást biztosítani az önkormányzatnak, akkor gondolja át, hogy mit akar rájuk bízni. Gondolja át, hogy milyen módon akarja meg kötni a kezét és a lábát az önkormányzatnak, mert ha már finanszírozni nem képes ennél jobban, mint most a közszolgáltatásokat, akkor legalább engedje, hogy a települési és területi önkormányzatok a saját eszük szerint, a saját jól felfogott érdekükben és a saját forrásaikhoz igazítva tudják üzemben tartani ezeket a közszolgáltatásokat. De itt még nem tartunk, ennek a változássornak az első fázisánál tartunk, és ennek a szándéka is az, hogy - ahogyan korábban - megpróbáljuk a települési és területi önkormán yzatokat abba a helyzetbe hozni, hogy ők is szakszerűen, áramvonalasan és a választók igényeihez igazított módon tudják ellátni a feladatukat. Ehhez kérem az önök támogatását, mert ezek a törvénymódosítások ezt a célt fogják szolgálni. Köszönöm szépen. (Ta ps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a kormány jelezte: a vita későbbi szakaszában ismerteti álláspontját. Most a bizottsági álláspontok és a kisebbségi vélemények ismertetésé re kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Elsőnek megadom a szót Molnár Attilának, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Képviselő úr, öné a szó. DR. MOLNÁR ATTILA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Kös zönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel együttes általános vitáról van szó és több jogszabályt is érint a módosítás, én az alkotmányügyi bizottság előadójaként kizárólag az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztésről szeretnék röviden sz ólni. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a tegnap délelőtti ülésén tárgyalta meg a T/43. sorszám alatt Kósa Lajos, Rácz Róbert és dr. Vitányi István képviselőtársaink által benyújtott, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvényjavasl atot, és bizottságunk nagy többséggel, 20 igen és 4 nem szavazat mellett javasolta a tárgysorozatbavételét és általános vitára való alkalmasságát. Ahogy fogalmazott az előterjesztő képviselője is, Rácz Róbert képviselőtársam, az alkotmányt tekintve látszó lag egy egyszerű módosításról van szó, hiszen egy bekezdését érinti az alkotmánynak, tartalmilag azonban három nagyon fontos elemből tevődik össze. Az első mindjárt az, hogy az alpolgármesteri tisztség kerüljön rögzítésre az alkotmányban. A második, amiről nagyobb vita is kibontakozott, az az, hogy az alpolgármester lehessen nem képviselőtestületi tag, a harmadik pedig
