Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselő... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÁCZ RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója:
869 Nem akarok erre hosszabban kitérni, csak azt akarom jelezni ezzel, hogy ez nem példa és precedens nélküli. Úgy érzem, hogy ha egy miniszterelnök a miniszterelnöki székbe kerülhet azzal a mérhetetlen kompetenciával, jogosítványokkal és hatalommal, amellyel ez jár, akkor úgy érzem, hogy egy olyan alpolgármester, aki valójában önmagában nem is tud semmilyen hatalmat gyakorolni, csak akkor, ha a polgármester ezt írásban rá rója, megbízza őt bármilyen mértékben azzal, hogy őt helyettesítse, azt gondolom , álságosak azok az aggályok, amelyek az ügy mögött a legitimációt hiányolják és keresik. Úgy hiszem, hogy valójában a polgármester legitimációja elegendő ahhoz, hogy megkapja az esélyt, az ilyen módon megválasztott alpolgármester megválasztásának a lehető ségét, hiszen mint mondottam, a döntés végül is mégiscsak a testületé lesz majd. (9.40) Ezt az alpolgármestert is majd a testület választja, a polgármester javaslatára ugyan, de a másik alpolgármestert is a polgármester javaslatára választja a testület, íg y tehát ebben az értelemben is megegyezik a két lehetséges alpolgármester státusa és a megválasztás körülményei. Volt olyan aggály és szempont a bizottsági üléseken, amely szerintem jogos és megfontolandó, és a későbbiek folyamán majd a részletes vitában m ódosító indítványok formájában szerintem meg kell fontolnunk nekünk is mint előterjesztőknek. A mostani javaslat szerint a megválasztott alpolgármester lehetséges elmozdítása a székéből úgy történik, hogy a polgármester megvonja a megbízását, elvonja a fel adatait, ennek okán és ezzel párhuzamosan megszűnne a megbízatása. Volt több olyan, főként ellenzéki képviselő, aki azt javasolta, hogy fontoljuk meg, hogy a testület legyen az, amely a döntésével meg tudja vonni az alpolgármester megbízatását. Azt gondolo m, hogy ebben van ésszerűség, tehát azt komolyan meg kell fontolnunk, a későbbiek folyamán szerintem érdemes erre módosítók formájában visszatérnünk. Összességében úgy hiszem, maga a szándék nem ördögtől való, és ha önök kellőképpen empatikusak a magyar ön kormányzati rendszer vezetőivel, akik egyébként viszik a hátukon a magyar költségvetés felét, és vállalják a felelősséget annak az elköltéséért, az azzal kapcsolatos szakszerű döntésekért, akkor belátják, hogy érdemes nekik megadni ezt az esélyt, ezt a seg ítséget. Érdemes őket abba a helyzetbe hozni, hogy megválaszthassák legalább az egyik közvetlen és fontos munkatársukat, hiszen a képviselőtestületek és a polgármesterek nem szakmai kiválasztódás útján kerülnek a helyükre. Azt, hogy egy kistelepülési, egy középvárosi vagy akár egy megyei közgyűlési testület miként alakul ki, milyen szakmaisággal bíró polgárok vívják majd ki a választók kegyét és kapják meg a támogatását, azt előre nem lehet tudni. Ad absurdum lehet, hogy egy középvárosban egy választáson a tizenegynéhány képviselőtestületi tagság egyik fele cipőfelsőrészkészítő, a másik fele pedig gyermekorvos. Nos, ebben a helyzetben a megválasztott polgármester, aki mondjuk, tegyük föl, asztalos (Lázár János: Pedagógus.) vagy pedagógus, nagy bajba kerü l, ha olyan intézményi problémákkal kell szembenéznie, amelyek kívül esnek az ő szakmaiságán, kívül esnek az ő tapasztalatain. Ha másért nem, hát ezért is érdemes lenne ezen elgondolkodni, és megfontolni azt, hogy ennek okán adjuk meg az esélyét annak, hog y a testület, a polgármester a saját képességeit, a saját készségeit, a saját tudását ki tudja egészíteni a szükséges tartalommal bíró tudással, amelyet egy kívülről hozott alpolgármester tud behozni a rendszerbe. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Ké pviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez a folyamat, amely most elkezdődött, ez az egyes számú lépése az önkormányzati világ rendbetételének. Most foglalkoztunk a testületek létszámával; esetleg ha elfogadják ezt a törvénymódosítást, akkor esélyt kapnak a pol gármesterek arra, hogy erősítsék a működés szakmaiságát. De ez csak a kezdet, itt nem szabad megállni. A következő esztendőkben újra kell gombolni a magyar állam és a települési és területi önkormányzatok közötti munkamegosztás egészét, hiszen a mostani ál lapot - önök ezt jól tudják - már alig tartható.
