Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselő... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÁCZ RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója:
868 abban, hogy megválassza azt, hogy kikkel dolgozik, kik segítik a munkáját, kire tud támaszkodni, és főként kit tud megbízni azzal, hogy őt helyettesítse, és helyette is dolgozzon, ha erre szükség mutatkozik. A mostani rendszerben egy, a testület tagjai közül megválasztott alpolgármester tulajdonképpen bebetonozódik a megválasztásával, lényegében nem lehet tőle “megszabadulni”; ha kiderül róla, hogy alkalma tlan, ha kiderül róla, hogy rossz gazdája a közpénzeknek, ha kiderül róla, hogy szakszerűtlenül dolgozik, akkor valójában a polgármester tehetetlen, kénytelen ezt elviselni. Ezt a Budapesti Fővárosi Önkormányzatnál igazán tudják, hiszen itt ez a lehetetlen szituáció egészen odáig elvezetett, hogy a főpolgármester kénytelen széttárni a kezét, és azt mondani, hogy hát, az egyik helyettesem dolgaival kapcsolatban nekem nincs véleményem, rajtam kívül álló okokból történik, ami történik. Ne hozzuk ilyen helyzetbe se a főpolgármestert, se a polgármestereket! Adjuk meg nekik azt a lehetőséget, hogy legalább az egyik fontos munkatársukat meg tudják választani, és ne legyenek kitéve annak, hogy az egyébként is csökkentett létszámú testületek s oraiból kelljen csak és kizárólag helyettest választaniuk. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy a kívülről hozott alpolgármester jogállása egy szempontból különbözik majd a testület tagjai sorából megválasztott alpolgármesterétől, jelesül, hogy mivel nem tag ja a testületnek, nem szavazhat a testület tagjaiként, ennek okán a polgármestert a közgyűlés elnöki minőségben nem is tudja, nem is fogja majd helyettesíteni, tehát a közgyűlést helyette nem vezetheti, nem szavazhat a testületi ülésen. De ezenkívül minden egyéb jogosítványában és a megbízatása egyéb jogállásában megegyezik majd a státusa azzal az alpolgármesterrel, akit a közgyűlés a testület sorai közül választ, márpedig onnan választania kell majd, hiszen úgy nem működhet egyetlen magyar önkormányzat sem , hogy a polgármestert valamilyen akadályoztatás esetén ne tudná valaki helyettesíteni a testület tagjai közül. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nem példa nélküli ez a szándék valójában. A magyar közjogi rendszertől nem idegen, his zen 1990 és '94 között - akik régóta űzik az ipart, azok még emlékeznek rá - ez már egyszer így volt. Abban az első ciklusban lehetett a testület tagjain kívülről alpolgármestert választania a testületeknek; persze akkor egészen más rendszer volt, mondhatn ák joggal, hiszen akkor például a polgármestert is a testület választotta, nem pedig a polgárok közvetlenül. No de ha akkor, amikor a testület választotta a polgármestert, és így a legitimációja is kisebb volt, megvolt az esélye és a lehetősége annak, hogy a polgármester válasszon magának kívülről alpolgármestert, akkor most, amikor a testület helyett már a választók közvetlenül adnak legitimációt a polgármesternek, most aztán végképp indokolatlan, hogy ezt a lehetőséget ne adjuk meg a polgármestereknek. Ők költik el az adófizetők pénzének közel a felét, nagyon nagy felelősség terheli őket, ne vegyük el az esélyét annak, hogy a polgármesterek szakszerű munkát tudjanak folytatni egy darab megválasztott, általuk kiválasztott és jó szakmaisággal bíró lehetséges külső alpolgármester megválasztásának az esélyével. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak hogy az önkormányzati világban volt erre precedens '90 és '94 között, hanem tudjuk jól, a Magyar Köztársaság kormányában is számos olyan kormánytag ül, íg y volt ez mindig, akik nem tagjai a tisztelt Háznak, nem választott képviselők. Így tehát a bizottsági üléseken megfogalmazódott aggályok, amelyek egyébként jogosak és érdemes róluk beszélni, egy picit úgy érzem, álságosak, hiszen azt mondták többen, hogy nincsen az így kívülről behozott alpolgármester mögött legitimáció, senki nem szavazott rá. Szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy csakúgy, ahogy nem szavazott senki 2004. szeptember 30án Gyurcsány Ferencre, akkor lett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ; alig emlékszem arra, hogy lett volna akkor parlamenti választás, abban az esztendőben; aztán később pedig Bajnai miniszterelnök úr is ekként került a miniszterelnöki székbe. Nagyon rövid kampányok lehettek azok, és legfőképpen az MSZP pártszékházaiban za jlottak.
