Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselő... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÁCZ RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója:
867 Néhány héttel ezelőtt benyújtottunk egy indítványt, amely jelentős mértékben csökkenti a képviselőtestületek létszámát, csakúgy, mint ahogyan - szándékaink szerint - csökkenteni kívánjuk a magyar parlament létszámát is, aho gyan ezt ígértük a választópolgároknak. (9.30) A különböző önkormányzati szövetségek támogatták azt a törvényjavaslatot is és ezt a mostanit is, hiszen mindannyian átlátják velünk együtt, hogy a települési önkormányzatok hatékony és szakszerű működése elem i érdeke a magyar választóknak, már csak azért is, mert a magyar költségvetés egy nagyon jelentős százalékát, részét, közel felét, negyvenegynéhány százalékát a települési és megyei önkormányzatok költik el, tehát az adófizetők pénzének nagyon jelentős ré sze a magyar önkormányzati rendszeren keresztül hasznosul különböző közszolgáltatásokon és különböző közfeladatokon keresztül Magyarországon. Egyáltalán nem mindegy, hogy a magyar adófizetők által összehordott adóforintok jelentős részének az elköltése mil yen szakszerűséggel történik, egyáltalán nem mindegy, hogy lehetősége vane az önkormányzatoknak arra, hogy úgy építsék fel a saját működésüket, hogy az leginkább szolgálja a szakszerű működés célját. Az elmúlt négy esztendő sok tapasztalattal gazdagította a magyar önkormányzati rendszert. A 2006os választások után kialakult politikai helyzet úgy foglalható össze, hogy egy nagyon ádáz állóháború alakult ki Magyarországon a szocialista vezetésű kormány és a többségében ellenzéki vezetésű önkormányzatok közö tt. Mondjuk ki őszintén, a kormánynak stratégiai szándéka és terve volt kivéreztetni az önkormányzatokat, mert azt gondolták, hogy ezzel a zömében ellenzéki politikai vezetésű testületeket tudják falhoz állítani. A történelem igazságérzete ezt azonban, aho gyan a parlament mostani arányszámaiból látszik, megakadályozta. Az elmúlt négy esztendőben minden eszközzel igyekeztek az önkormányzatok által vállalt és az állam által az önkormányzatokra oktrojált feladatellátást akadályozni, vonták ki a finanszírozást a működésből, folyamatosan csökkent a normatíva, és folyamatosan csökkent a központi finanszírozás aránya a teljes feladatellátás vonatkozásában. És még ha csak ennyit tettek volna, akkor tulajdonképpen lehetnénk elégedettek is. Azonban a probléma az, hogy valójában ennél többet tettek, mert miközben az egyik kezükkel elvették a finanszírozást az önkormányzatoktól, addig a másik kezükkel szorongatták a torkukat, hiszen olyan ágazati és egyéb jogszabályok ürügyén próbálták visszavenni a finanszírozást az önk ormányzatoktól, amelyek egyébként valóban létezőek, és önöknek ehhez megadták a lehetőséget, de erkölcsi szempontból erősen aggályosak voltak. A magyar önkormányzatok megszenvedték az elmúlt négy esztendőt, települési önkormányzatok, falvak, nagyobb városo k, és - erről keveset beszélünk itt e falak között - a megyei önkormányzatok különösen, hiszen a megyei önkormányzatok meg aztán végképp szúrták a szemét az előző kormánynak, hiszen a 19ből 18 megyei önkormányzat ellenzéki vezetésű volt az elmúlt négy esz tendőben. Ez a mostani törvényjavaslat szeretné megadni a lehetőséget a polgármestereknek, a megyei közgyűlési elnököknek és a budapesti főpolgármesternek arra, hogy legalább egy közvetlen munkatársukat ők maguk tudják megnevezni a képviselőtestület tagja itól függetlenül. Ez a mostani törvényjavaslat azt teszi majd lehetővé, hogy a képviselőtestület tagjai sorából megválasztott alpolgármester mellé, tehát rajta kívül egy úgynevezett külsős alpolgármestert, közgyűlési alelnököt avagy főpolgármesterhelyett est is tudjon választani a testület a polgármester javaslatára és a polgármester szándéka szerint. A települési polgármestereken óriási felelősség nyugszik: jogi, politikai, nem ritkán büntetőjogi, ahogy az elmúlt hónapokban gyakran láttuk a televízió hírm űsoraiban. Nem hiszem, hogy jó érzés látni azt, ahogyan az igazságszolgáltatás különböző szervei pórázon vezetgetik az önkormányzati vezetőket, legyenek azok bármilyen pártállásúak. Nem hiszem, hogy ezt jó érzéssel nézi a magyar választópolgár. Én nem állí tom, hogy ez a törvénymódosítás majd elejét veszi mindennek, hiszen tudjuk jól, más szempontok és szándékok is meghúzódnak az ominózus felvételek mögött. De egy biztos: ma egy magyar polgármester nehezen alszik, hiszen pontosan tudja, hogy a felelőssége, a z aláírási jogával együtt járó felelőssége óriási, és alig van lehetősége arra, alig van kompetenciája
