Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ VILMOS (MSZP):
862 Mag yarországon e tekintetben még elsősorban kihasználatlan lehetőségekről beszélhetünk. Az új kormány feladata elsősorban az, hogy a szociális gazdaság a társadalmi vállalkozások működését támogató, segítő környezetet alakítson ki, ösztönözve a helyi munkaleh etőségek kiaknázását, új lehetőségek teremtését, és elősegítve ezáltal nemcsak a gazdasági növekedést, a szociális ellátórendszer tehermentesítését, de a helyi közösségek építését is. A munkanélküliség kezelésében, különösen a hátrányokkal rendelkező társa dalmi csoportok esetében, valamint a feketegazdaság visszaszorításában a szociális gazdaság keretei között megvalósuló jövedelemtermelés megoldást jelent. Ehhez azonban szükséges, hogy az ilyen szervezeteket segítő, támogató rendszerek működjenek. A szociá lis gazdaság adta lehetőségek kihasználása érdekében a gazdaságpolitika, a szociálpolitika, a vidékfejlesztés eszközrendszerére egyaránt támaszkodnunk kell. (9.10) Pénzügyi források tekintetében elsősorban a vidékfejlesztést és a társadalmi integrációt tám ogató uniós forrásokra tudunk építeni. Arra kell törekednünk, hogy az állami támogatás biztosítani tudja azt a kezdő lökést, ami akár helyi gazdaságok kialakításához, akár önfoglalkoztatóvá válásához, akár a szociális szektorban felmerülő valamilyen szüksé gletre reagáló vállalkozás beindításához szükséges. Ezt követően az önfenntartó működés eléréséhez kell segítséget nyújtani. A szociális gazdaság keretében megvalósuló tevékenységek a termelést, a feldolgozást, az értékesítést egyaránt átfoghatják, és így hozzájárulhatnak a mezőgazdaság megújításához, ma még kihasználatlan potenciáljának feltárásához és hasznosításához. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Szintén napir end előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Vilmos frakcióvezetőhelyettes úr, az MSZP képviselőcsoportjából: “Múltba révedés vagy sikeres európai jövő” címmel. Frakcióvezetőhelyettes úr, öné a szó. SZABÓ VILMOS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Amikor a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja tegnap nem támogatta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot, nem a nemzeti együttműködésre, a nemzeti összetartozásra mondott ne met. Azt valljuk, hogy valódi nemzeti együttműködés és összetartozás csak akkor alakulhat ki, ha az alapvető nemzeti kérdésekben figyelemmel vagyunk egymás álláspontjára, és vitákban, kompromisszumokra nyitottan alakítunk ki konszenzusos álláspontot. A tri anoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája, annak megítélése kilencven év után is alapvető nemzeti ügyünk. Elengedhetetlenül szükséges lett volna tehát a megfelelő egyeztetés, a kompromisszumkészség és a konszenzus. Nem ez történt. Pedig a Szocialista Párt módosító javaslatai azt célozták, hogy valódi nemzeti összefogás alakuljon ki, hogy ne osszuk fel a parlamentet hívőkre és nem hívőkre, hogy a sebeket gyógyítsuk és ne felszaggassuk, és egyértelművé tegyük, hogy a gyógyít ást az európai egység, az Európai Unió keretein belül tudjuk csak elképzelni, hogy egységesek legyünk azokkal szemben, akik a Trianon okozta rossz helyzetet csak tovább rontották a “mindent vissza” erőszakos revíziós politikával, a más népek elleni gyűlöle t- és indulatkeltéssel, mert mindez a második világháborúba vezette az országot, amely a párizsi békével zárult. És egységesek legyünk azokkal szemben is, akik ma ezt mégis sikerként, sikeres alternatívaként akarják láttatni. Igen, mi hatá rozottan azt valljuk, hogy a Trianonban elkövetett bűn, az igazságtalanság nem adhat felmentést más bűnökre, az Európában elsőként Magyarországon 1920ban meghozott úgynevezett numerus clausus törvényre, amely a zsidó értelmiség rovására úgynevezett törvén yes korlátokat állított fel, a müncheni szerződésre, a bécsi döntésekre, aminek az ára a második világháborúba történt belesodródásunk és többek között a Donkanyar magyar tragédiája is volt.
