Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter:
861 Az egyik lehetséges kiút a szociális gazdaság lehet, olyan helyi szintű szöv etkezés, amelyik egyes területeken kézbe veszi a teljes termelési és értékesítési láncolatot, megkerülve ezzel a multikat. Vissza kellene szerezni a hatalmas gabonasilókat, hogy a termelőknek ne rögtön aratás után kelljen nyomott áron eladni a termést. Újr a kellene indítani a malmokat. Esetleg létrehozni például egy száraztésztagyárat, hogy a feldolgozott terméket lehessen piacra vinni. Ismét üzembe kellene helyezni a most üresen tátongó tejüzemet, hogy a város környéki tanyákon érdemes legyen tehenet tarta ni; létesíteni egy vágóhidat, összekapcsolva egy húsfeldolgozó üzemmel, hogy ismét kifizetődő legyen hízóállatot nevelni. De akár egy konzervüzem létrehozása sem látszik lehetetlennek. Természetesen gondoskodni kell az értékesítésről is. Ezt biztosíthatja a város lakosságának fogyasztása, valamint a helyi szállítmányozó vállalkozók bevonásával az értékesítés a régió nagyobb városaiban vagy Budapesten. A városban valamikor két téglagyár is működött, jó kereseti lehetőséget biztosítva többek között a helyi ci gányságnak is. Ma már csak a csupasz falai éktelenkednek, mert az osztrákok megvették, majd megszüntették a gyárat. Alapanyag, munkaerő most is van, a beindításhoz természetesen tőkére van szükség. Nem hiszem, hogy ne lehetne rentábilisan működtetni. A tők e kérdésével eljutottunk egy lényeges ponthoz. Ezeket a szociális gazdasági formákat szövetkezeti alapon célszerű működtetni, azonban ehhez az önkormányzatok szervező, ellenőrző szerepvállalására is szükség van, amihez számára forrásokat kell biztosítani. Foglalkozzunk a mérleg másik serpenyőjével is! A multinacionális cégek közteherviselésbe való bevonása, az adóelkerülés kiskapuinak a bezárása nélkül nem lehet tisztességes helyzetet teremteni. Tisztában vagyunk vele, hogy ehhez elszántságra is szükség van , hiszen korunkat a tőkés társaságok világuralma jellemzi, ahogyan azt David Korten professzor alapműnek számító könyvében bizonyítja, és ahogyan azt tapasztalhatjuk is. De éppen ezen dől el, hogy az új kormány csupán helytartócserét jelent, vagy igazi nem zeti érdekű változást fog hozni. Tisztelt Országgyűlés! Szép dolog egy politikai nyilatkozatban deklarálni a nemzeti együttműködést. Tőlünk azonban azt várják el a választók, hogy a felgyülemlett társadalmi problémák megoldásában tudjunk eredményesen együt tműködni. Ez a mi közös felelősségünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel ké rdezem miniszter urat, hogy a kormány nevében óhajte válaszolni. Igen. Megadom a szót Réthelyi Miklós miniszter úrnak. DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány programja a munkaközp ontú gazdaság és társadalom megteremtését tűzi ki célul. A leszakadó vagy leszakadással fenyegetett térségek, települések felzárkóztatása, a szegénység leküzdése elsősorban a foglalkoztatás bővítésével, új munkahelyek létrehozásával érhető el. A szegénység ből kivezető legjobb eszköz a munka. Ahhoz, hogy a munka valódi, ténylegesen elérhető lehetőséggé váljon azok számára is, akik már évek óta nem dolgoztak vagy nem volt rá lehetőségük, szükség van a szociális gazdaság eszközeire. A szociális gazdaság olyan vállalkozásokra épít, amelyek céljai nem vagy nemcsak a profitra épülnek, hanem olyan piaci modellben gondolkodnak, amelynek a helyi közösségek jóléte, a társadalmi hasznosság áll a középpontjában. A szociális gazdaság támogatásának kiindulópontja Európába n az emberek szegénységéből és a munkanélküliségből fakadó társadalmi kirekesztettség volt. A helyi kezdeményezések támogatásának ilyen módon kettős célja van: egyrészt a társadalmi problémák megoldására való törekvés, másrészt a gazdasági tevékenység.
