Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
860 DR. FELLEGI TAMÁS nemzeti fejlesztési miniszter, DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter, DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter, DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, DR. RÉTHELYI MIKL ÓS nemzeti erőforrás miniszter. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapja 2010. június 1jén, kedden (9.01 óra - Elnök: dr. Latorcai János Jegyzők: Erdős Norbert és Szilágyi Péter) ELNÖK (d r. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Szeretettel köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat, és mindenkit, aki itt az ülésteremben a mai nap kezdetén megjelent. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom ön öket, hogy az ülés vezetésében Erdős Norbert és Szilágyi Péter jegyző urak lesznek segítségemre. Kérem a tisztelt jelenlévőket, hogy ne feledkezzenek el kártyájuk behelyezéséről, és ellenőrizzék is a kis képernyőn, hogy a kártyájuk a helyén vane. Köszönöm szépen. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót , képviselő úr. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik Magyarországért Mozgalom értékelése szerint a választásokon a szavazófülkében nem forradalom zajlott le, hanem felhatalmazás született a gyökeres változá sok véghezvitelére. Ennek a felhatalmazásnak a számszerűsíthető mértéke nem 53 százalék, nem kétharmadnyi mandátum, hanem annál is több. Ezzel az igénnyel, bár több tekintetben eltérő programmal három pártlista több mint 77 százalékos támogatást kapott. Eg y radikális változás jelenti a múlttal való szakítást, és egyidejűleg új célok kitűzését és eszközök alkalmazását. A gazdaság területén a diagnózis röviden felállítható. A nemzetközi nagytőke privatizálta az ipar túlnyomó részét, majd jórészt bezárta a gyá rakat, valójában tehát piacot vásárolt, és az áruházláncok révén a kereskedelmet is uralja. A magyar termelőkkel, főleg a kistermelőkkel megalázó feltételekkel kötnek szerződést, hasznukat minimálisra redukálják. A profit kivonása lehetetlenné teszi az ors zág gyarapodását, a fejlesztés kölcsönökkel nem oldható meg, a kamatok fizetése adósságspirálba vezetett. A helyi termelés megszűnése munkanélküliséget eredményezett, középosztály kialakulása helyett a tömeges elszegényedés a jellemző. Mindennek a megválto ztatásához összehangolt intézkedésekre van szükség, amelyek között a helyi szociális gazdaság hatásos eszköz lehet. Nézzük meg mindezt egy átlagos alföldi kisváros példáján! A helyzet tipikus, ezért nevet nem is mondok, de a példa konkrét. Munkalehetőség a lig van. Régebben néhány országos nagyvállalatnak itt volt a leányvállalata, de azok a kilencvenes évek elején megszűntek, a fiatalok tömegesen hagyták el szülővárosukat. A hagyományos mezőgazdasági tevékenység elsorvadt, alig jövedelmez, a hasznot az áruh ázláncok fölözik le, hiszen ők diktálnak. Az alig 23 ezer lakosú városban működik a Tesco, a Profi, a Plusz, a Spar, az Aldi, a Lidl, és így szinte minden kiskereskedő tönkrement.
