Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - A Nemzeti Együttműködésről címmel politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VONA GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
86 képviselők kivonultak Trianon napján a parlamentből, hanem inkább a közelmúlt eseményeire szeretn ék koncentrálni, és megmutatni azt, hogy valahol önöknek is felelőssége van abban, hogy ennek a politikai nyilatkozatnak ilyen sötét jelent kellett felvázolnia. (19.30) Gondoljanak a román EUcsatlakozásra, amit - ha jól emlékszem - nemcsak a Magyar Szocia lista Párt szavazott meg mindenféle feltétel nélkül. S a társadalomban - őszintén megvallva bennem is - nagyon jó érzéseket keltett az az ígéret, az az elvárt ígéret, ami ezzel kapcsolatban korábban megfogalmazódott, és nagyon kijózanító volt mégis utána a kritikátlan szavazás. Szintén ugyanilyen érzése volt a társadalomnak a lisszaboni szerződéssel kapcsolatban. Ha jól emlékszünk, akkor azt önök is megszavazták olvasatlanul, kritikátlanul, pedig példát vehettek volna Lengyelországról, Csehországról vagy Ír országról. Szintén felteszem a kérdést, hogy része ennek az elmúlt zavaros húsz évnek, a paktumok húsz évének a rádiófrekvenciák szétosztásának az ügye, az illegális adatbázisok létesítésének botránya vagy a tavaly decemberi titkosítási törvénymódosítás. S ajnálom, hogy nincs itt Orbán Viktor miniszterelnök úr, mert arra szeretném a figyelmét felhívni, ha itt lenne - de akkor felhívom így közvetett úton , ne gondolja azt, hogy tizennégy homályos és általános mondat leírásával túl tudunk lépni az elmúlt húsz éven. Nagyonnagyon jó lenne, ha ezt meg tudnánk tenni. Nézzenek ide, hogy tőlünk jobbra kik ülnek itt: az elmúlt húsz év még mindig itt van velünk. (Derültség és taps a Jobbik soraiban.) A dokumentumból kiált egy nagyon súlyos hiány, a társadalomban elem entáris erővel jelen lévő vágy és akarat, amelyet a választási kampányuk során egyébként önök is előszeretettel meglovagoltak, ez pedig az elszámoltatás és az igazságszolgáltatás jogos igénye és vádja. Ha valóban leváltottunk egy rendszert és született egy új rendszer, akkor ez az új rendszer nem építhető újra, ha a számonkérés és az elszámoltatás nem történik meg. (Taps a Jobbik soraiban.) Menjünk tovább! Én is hadd mondjak pár mondatot a “forradalom” szóról. Isten ments, hogy Mesterházy Attilához csatlako zzam ebben a kérdésben, de mint történelemtanár, mint történész én is szeretném kérni az előterjesztőket, fontolják meg azt, hogy ezt a szót használjuke vagy sem. Én inkább arra kérném, hogy ne csak megfontolják ezt, hanem valami más szót találjanak erre. Elfogadjuk azt, hogy egy választási győzelem éjszakáján az ember esetleg olyat mond a győzelmi mámor küszöbén, amit maga sem gondol komolyan, de azért gondoljanak arra, lehet, hogy a világban a forradalom szó sok esetben a destruktivitást jelenti. De nekü nk, magyar embereknek, Magyarországnak a forradalom szent szó, 1848. március 15ét, 1956. október 23át jelenti. Ugye nem kell emlékeztetnem a Fideszfrakciót, önök között is ül egy ’56os, közöttünk is ül egy ’56os, Wittner Mária, illetve Murányi Levente . (Taps a Jobbik soraiban.) Azt gondolom, hogy egy 53 százalékos választási siker nem ilyen forradalom. Ezeket az embereket, ezeket az ’56os embereket, az ő hősiességüket, az ő kiállásukat, a nemzethez való hűségüket azért ne degradáljuk le egy 53 százalé kos választási eredményre, hozzátéve persze, hogy az 53 százalékos választási eredmény értékét természetesen maximálisan elismerjük, és minden nagyrabecsülésünk, hogy ezt önöknek sikerült elérni, de a forradalom szót még szimbolikusan se használjuk ezzel a választási győzelemmel kapcsolatban. Szembesítsük egymást a valósággal, azzal, hogy 53 százalék önökre szavazott, 47 százalék pedig nem önökre szavazott. Ezt nem hívják forradalomnak a mi véleményünk szerint. S ha megengedik, az 53 százalékhoz vezető útról is mondanék egypár mondatot, hogy segítsek a forradalom szó újragondolásában. Ha arról lett volna szó, hogy ehhez az 53 százalékhoz nyolc év kemény munka, nyolc év határozott, ellentmondást nem tűrő, kemény, nemzetmentő ellenzéki munkája járult hozzá, akkor azt mondanám, hogy fontoljuk meg ezt a szót. De nem ez járult hozzá, hanem nyolc év lapítás, bujkálás, a felelősség kerülése. És lehet, hogy ezt persze az önök sajtója (Zaj a Fidesz soraiban. - Taps a Jobbi k soraiban.) másképp... (Zaj a Fidesz soraiban.) Bocsánat, csak annyit hadd kérjek, hogy én is meghallgattam önöket, amikor olyanokat mondtak, ami számomra nem volt kellőképpen szimpatikus, kérem, hogy ugyanezt a tiszteletet adják meg viszont. Lehet,
