Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
843 fős parlament kialakítását biztosítja. Nem engedheti meg magának, hogy ne szülessen meg e törvény keretében az a szabályozás, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek közvetlen parlamenti képviseletét biztosítja. Ugyanakkor a népszavazás és a népi kezdeményezés intézménye szerény vél eményem szerint amúgy is kikerülhetetlen az alkotmányozás - amely most már szóba került - folyamata keretében, hiszen képviselő úr is tudja, hogy az alkotmányban több, alapvetően fontos szabály foglalkozik a népszavazás és a népi kezdeményezés intézményéve l. Tehát akkor, amikor egy új alkotmányról kezd az Országgyűlés gondolkodni, akkor abban a tárgyalási menetben úgysem tudja kikerülni ezt a kérdést, és meg tudja vizsgálni azokat a kérdéseket, amiket akár a képviselő úr fölvet, vagy ami akár más megközelít ésben a népszavazás és a népi kezdeményezés intézményével fölvethető. Összegezve azt kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés gondoljon arra, hogy ha ezt a bizottságot túlzottan megterheli feladatokkal, akkor annak a veszélynek teszi ki, hogy a bizottság munkáj a ne legyen eredményes, és ezt mindenképpen kerüljük el. Ezért ebből az okból nem tudta a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja és a vele itt egyetértő fideszes képviselőtársaim a bizottságban támogatni ezt a javaslatot, illetve nem fogjuk tudni a szavazásnál sem. Úgy gondolom azonban, hogy a fölvetett problémák nyugodt áttanulmányozásának, nyugodt újragondolásának, megvitatásának ez nem lesz akadálya, mivel egy más törvényalkotói, alkotmányozási munka folyamatában a népszavazás és a népi kezdemény ezés intézményének az áttekintése elkerülhetetlen lesz. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra jelentkezett GaudiNagy Tamás képviselő úr. Öné a szó. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Salamon képviselőtársam nem tudott meggyőzni arról, hogy miért ne kelljen ezzel az üggyel foglalkozni ennek az albizottságnak. Elmondom az indokaimat, hogy miért tartom fönn továbbra is a javaslataimat. Egyrészt az időke rettel kapcsolatban - ha megnézzük a határozati javaslat szövegét, az úgy szól, hogy 2011. június 30áig kell a törvényjavaslatnak elkészülni az albizottság kebelén belül. Bár, ugye, a FideszKDNPfrakció nagyban megkönnyítette a bizottság munkáját, hiszen asztalra tett egy választási törvényjavaslatot, amely lehet ilyen, lehet olyan, még nem tudtunk elmélyedni benne, de nagyon előresegítette ezt a munkát, köszönjük is nekik ezúton, de 2011. december 31éig kell az alkotmányügyi bizottságnak egyáltalán az O rszággyűlés elé bocsátani majd ezt a javaslatot. Ebből én azt veszem le, hogy a 2012es tavaszi ülésszakon kell majd tárgyalni az Országgyűlésnek. Megkérdezem én - ez most már lassan kétéves időtartam : két év nem lenne alkalmas arra, hogy ezt a munkát mé g mellé elvégezzük? És hogy miben tudunk még segíteni? A konkrét előterjesztések tekintetében a Magyarok Világszövetsége, ahol én annak idején jogi szakértőként működtem több kollégámmal együtt, leírtuk, szintetizáltuk azokat a javaslatokat, amelyekkel meg lehet és meg kell reformálni a népszavazást a megfelelő garanciák érdekében. És végül fel kell tegyem a kérdést, hogy akkor végül is az új alkotmány, amely most szóba jött, akkor ezek szerint, ha népszavazásra lesz bocsátva, akkor a régi népszavazási szab ályok szerint lesze majd megmérve vagy sem, vagy ha nem lesz népszavazás elé bocsátva, az viszont nagyon nem jó. Tehát ezért kérdezem azt, hogy akkor, ha nem ebben az albizottságban, de milyen formában, mikor tervezi és meddig elvégezni a népszavazási sza bályok reformját a kormánytöbbség, mert úgy gondolom, hogy ha ezt nem teszi meg, akkor nem mossa le magáról azt, hogy tulajdonképpen innentől kezdve a közvetlen népakarat kifejtése nem igazán érdekli, hanem majd akkor a kétharmados többség erejével akarja az ország sorsát alakítani.
