Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
842 tekintetben olyan komolyabb polémiával nem találkoztam most, mióta a mi javaslatunk, a FideszKereszténydemokrata Néppárt közös javaslata, képviselői javaslata megjelent, de elméletileg vissz avisszatérő kérdés volt: hány fordulós rendszerben gondolkodunk, egyfordulós rendszerben vagy kétfordulós rendszerben? Ha kétfordulós rendszerben, a francia abszolút többségi vagy az angol relatív többségi szabályok szerint legyen lehetőség a mandátum meg szerzésére? Hogyan történjen a töredékszavazatok számítása, ha vegyes rendszerben gondolkodunk? Ha vegyes rendszerben gondolkodunk, hogyan alakuljanak a különböző listákra vonatkozó szabályok? Legyene külön direkt lista vagy csak kompenzációs lista? Ha kü lön direkt szavazásos lista van, az megyerendszerhez igazodjék vagy országos legyen, ahogy a mostani javaslatban is jelentkezett? És akkor bocsánat, ennek a kérdéskörnek csak az egyik elemével foglalkoztam, mert a parlamenti választójogtól nem lehet elvála sztani a nemzeti és etnikai kisebbségek választójogának a biztosítását sem. Ezt nem önkényesen mondom, az alkotmányba a múlt heti szavazások nyomán beépült ez a kötelezettség. Most már kikerülhetetlen kötelezettsége a Magyar Országgyűlésnek egy olyan válas ztójogi törvényt alkotni, amely nemcsak azt biztosítja, hogy az országgyűlési képviselők száma legfeljebb 200 fő lehet, hanem ezen felül ennek a választójogi szabályozásnak biztosítania kell a nemzeti és etnikai kisebbségek közvetlen parlamenti képviseleté nek is a megjelenését a parlamentben, legfeljebb 13 főig. Én ezekben az egyeztetésekben is részt vettem, és tudom, hogy milyen parázs vita folyt például azon: kinek legyen választójoga, hogyan érvényesüljön a választójog egyelőségének az elve? Lehete azok nak az állampolgároknak, akik magukat nem magyaroknak, hanem valamelyik nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozónak vallják, három szavazatuk, miközben a többi, magukat csak magyar nemzetiségűnek - a “csak”ot tessék úgy érteni, ne legyen félreérthető, inká bb így mondanám , egyedül magyar nemzetiségűnek vallják, azoknak csak két szavazatuk legyen? Hogyan lehet megoldani a pozitív diszkrimináció szabályait, hogy megfelelően valóban biztosítson ez a szabály de facto ténylegesen nemzeti kisebbségi parlamentbe jutási lehetőséget? Mi legyen a kedvezményes mandátum megszerzéséhez szükséges legkisebb szavazatszám mértéke? Tehát fölvetettem itt most, tisztelt képviselőtársaim, számos olyan kérdést, amit ennek az eseti bizottságnak ki kell alakítania. És előttünk van a határozati javaslat, amely úgy szól, hogy az albizottságnak ezt a javaslatot 2010. (Sic!) június 30áig, ha jól értem, kidolgozott normaszöveg formájában az alkotmányügyi bizottság elé le kell tenni. Ha ide akarom kapcsolni a képviselő úr által javasolt népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat, akkor nagyon félek, hogy ennek a határidőnek nem fogunk tudni eleget tenni. Én nagyon boldog leszek, ha ezeket a kérdéseket is sikerül megoldani, amit fontosnak tartunk, mert ugyan ahhoz, hogy a s aját elképzeléseink szerinti szabályozást elfogadjuk, ahhoz természetesen megvan a többségünk. (17.40) Van egy, véleményem szerint - ezt engedjék meg, hogy megelőlegezzem - alapjaiban jó elgondolásunk. Az a törvényjavaslat, amit a parlamenti választójog és a nemzeti etnikai kisebbségek választójogának a szabályozása tekintetében itt képviselőtársaim a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt részéről benyújtottak az Országgyűlésnek, az alapvetően jó. De mi úgy gondoljuk, hogy igenis helyes, jó törekvés, és m agam is nagyon egyetértek azzal, hogy az elfogadandó törvényt minél szélesebb bázisra helyezzük itt parlamenti értelemben, minél több párt, minél több képviselő tudja támogatni, a kétharmados - az elfogadáshoz szükséges - támogatáson lényegesen túllépő, na gyobb mértékben. Ezt akkor tudjuk megvalósítani, ha nem vállalunk többet, mint amire fizikailag és reálisan lehetőség van, mert ha ez a határidő lejár, akkor az Országgyűlésnek mindenképpen az akkor rendelkezésére álló adatok és a vita tapasztalatai szerin t a kérdést, hogy így mondjam, dűlőre kell vinnie. A Magyar Országgyűlés jelenlegi összetétele folytán egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne szülessen meg megfelelő időben az a választójogi törvény, amely a legfeljebb 200
