Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
841 biztosítani kell, különös tekintettel arra, hogy alkotmányozást is elindított a kormánytöbbség, noha nem kért és nem kapott erre felhatalmazást, és ott is nyilván népszavaz ás útján kellene jóváhagyni a majdan létrejövő koncepciót. Úgyhogy ez egyezik egyébként a Jobbik ez irányú programjával is, de csak és kizárólag akkor, ha a népakarat és néprészvétel jelen van ebben az alkotmányozásban. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban, szórványos taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett Salamon László képviselő úr. Öné a szó, képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! GaudiNagy Tam ás képviselőtársam felszólalása indított arra, hogy felszólalási lehetőséggel éljek. Valóban, a mai alkotmányügyi bizottsági ülésen megvitattuk ezt a módosító javaslatot. A képviselő úr kifejtette - mint ahogy itt is utalt rá , hogy a néphatalom gyakorlás ának voltaképpen két összetevője van, én úgy fogalmaztam, két nagy pillére van. A közvetlen hatalomgyakorlás jogi eszközrendszerét a népszavazás és a népi kezdeményezés alkotja, a közvetett vagy képviseleti hatalomgyakorlásnak pedig a jogi pillére a válasz tójog, jelesül az országgyűlési képviselők vagy parlamenti képviselők megválasztására vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályozás egésze. Erre mondtam én valóban, hogy dogmatikailag teljesen helyes ez a megközelítés, és most is ezt mondom. A né pszavazással kapcsolatos problematikakörbe én nem bocsátkoztam bele, tehát arra ne tessék érteni ezt a helyeslést. Csupán annyit tudnék hozzátenni, hogy vitathatatlanul a népszavazás intézményének is vannak problematikus pontjai. Hogy másra ne utaljak, a t egnap esti televíziós közvetítésben, ha jól emlékszem, Paczolay Péter alkotmánybíró úr megszólalt, és fölvetett kérdéseket, elképzeléseket is például a komolytalan népszavazás okán. És még lehetne más pontokat is találni a népszavazás intézményével kapcsol atosan. Amiért nem támogattuk és nem támogatjuk ezt a módosító javaslatot, ami arra irányul, hogy ne csak a parlamenti választójoggal foglalkozzon az eseti bizottság, hanem a népszavazás és a népi kezdeményezés problematikájával, annak kizárólag gyakorlati okai vannak. Most elhallgattam képviselő úr felszólalását, és sajnáltam, mert szerintem, ha nem 15 perces időkeretbe lett volna szorítva a képviselő úr, akkor biztos még legalább 30 percet tudott volna a népszavazás és a népi kezdeményezés problémájáról b eszélni. (Dr. GaudiNagy Tamás: Több órát is! Hajnalig!) Én is sokat tudnék beszélni, ha nem lenne időkeret. De hát ezt most nem iróniából mondtam, hanem tényleg olyan problémakörről van szó, aminek az alapos, gondos megtárgyalását összekötni a parlamenti választójog újraszabályozásának a kérdésével olyan vállalkozás lenne, aminek nem tudna ez az albizottság eleget tenni. A képviselő úr erre azt mondta, hogy ne becsüljük alá a saját tehetségünket és képességünket, mármint akik ebbe a bizottságba bekerülnek. Én nem becsülöm alá, de a problémákat sem akarom alábecsülni. Az előbb utaltam arra, hogy a képviselő úrba az időkeret fojtotta most bele a szót, és bizonyára nem tudta az összes problémát exponálni. Most engedjék meg, hogy akkor én a parlamenti választój ognak néhány problematikáját csak megemlítsem. Tapasztalataim hat ciklusra, pontosabban öt teljes ciklusra terjednek ki, ez a hatodik ciklus, amit itt az Országgyűlésben töltök, és abban a szerencsében volt részem, hogy minden egyes parlamenti ciklusban - különböző pártok színeiben - foglalkozhattam a választójog kérdéseivel. És valamennyi egyeztetésben, ami a magyar Országház falai között 1990 óta ebben a kérdésben fölmerült, részt vettem. Hát akkor - ahogy ezt a német mondja - slágvortokban vegyük számba a problémákat a parlamenti választójog kapcsán. Milyen választási rendszert akarunk: arányost, többségit vagy vegyest? Első kérdés. Második kérdés: milyen ajánlási rendszert akarunk? Például ezen vég nélküli vita folyt a magyar közbeszédben, most a parlame nti választások okán is a kampány időszakában. Harmadszor, bár e
