Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - FARKAS GERGELY (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
840 Tehát én úgy gondolom, hogy mindezen érvek megfelelő indokát adják annak, hogy nem lehetne kihagyni, nem szabad kihagyni a népszavazási szabályok reformját, a népi kezdeményezési s zabályok reformját ebből a munkából, és úgy gondolom, hogy a választójogi reformbizottság tagjai képesek lesznek arra, hiszen rendelkeznek azzal a szaktudással, hogy ezt a reformot elvégezzék. Még fel szeretnék villantani azért néhány elemet, amely miatt m ég szükséges ez a bizonyos reform, amelyhez hiányoznak garanciák ebből a szabályrendszerből, a népszavazási szabályrendszerből. A kormányt nem szankcionálja, nem bünteti semmi amiatt, ha mondjuk, beleszáll a kampányba. Megint csak a 2004es népszavazási pé lda. A kormány fizetett hirdetéseket tett közzé annak idején arról, hogy például, ha Magyarországot elárasztják a határon túli magyarok, ez volt a vélelmük, akkor valójában mennyi bevétel keletkezne, és azt hazudták, hogy annyi bevétel keletkezne, ha kiszá moljuk az egyébként általuk prognosztizált létszámot, akkor az azt jelenti, hogy évi 200 ezer forintos jövedelem illette volna meg azokat, akik átjöttek volna ide dolgozni. Tehát egészen abszurd, gátlástalan hazugságok szintjére jutott el ez a kampány. És bizony semmilyen szankciója nem volt ennek. A Legfelsőbb Bíróság meg az Alkotmánybíróság többször el is marasztalta a kormányt ezért, de igazából mégsem lett ennek foganatja. Itt van a kezemben Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék című könyve (Mutatja.) , amely az egész népszavazási kísérlet egész történetét összefoglalja, ennek a közjogi küzdelemnek a történetét. Ennek kapcsán még a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz is fordult a Magyarok Világszövetsége, a mai napig nem tudjuk igazából, hogy milyen eredm énnyel, de a lényeg az, hogy ez a szabály sincs. Akkor például nincs ott az a garanciaszabály, hogy megfelelő, arányos médiafelület biztosítása, hiszen a népszavazás egy alulról jövő, civil kezdeményezés, egy olyan szervezettől, amely nem rendelkezik kiala kult szervezeti rendszerrel, médiakapcsolatokkal. Tehát igenis olyan szabály kell, amely garanciát ad arra, hogy eljusson a kezdeményező szava a választópolgárokhoz. Pont ez volt a probléma 2004ben is, hogy nem jutott el a Világszövetség szava, a pártok m artalékává vált tulajdonképpen ez a vita. Ugyanez igaz a népszavazási kampány finanszírozására. Megint csak alulról jövő, civil szervezetek esetében vagy kisebb pártok részéről nincs meg az a szükségképpeni forrás, amely egy ilyen hatalmas gépezet működtet éséhez szükséges, amely egy jó és hatékony népszavazási kampányt sikerre tud vinni. Nem beszélve a jogorvoslati rendszer hiányosságairól. És a határidők. Nincs határideje az Alkotmánybíróságnak arra, hogy az Országos Választási Bizottság népszavazás tárgyá ban hozott döntése tárgyában meghozza jogorvoslati döntését. (17.30) Tehát gyakorlatilag soron kívüli eljárást ír elő, ami jelenleg azt jelenti, hogy akkor hozzák meg ezt a döntést, amikor szeretnék. Emlékezzünk az európai uniós csatlakozási népszavazásra, sajnos ez ugyanilyen tisztességtelen feltételek mellett zajlott, sajnos az összes akkori parlamenti párt úgymond támogatásával. És a nemmel kampányolók nemhogy nem jutottak elég szóhoz, de például Budaházy Györgyöt, Novák Elődöt és néhány olyan mozgalmárt , akik annak idején a népszavazási kampányban a nem mellett próbáltak kampányolni, büntetőeljárások alá vontak azért, mert olyan plakátokat gyártottak, amit az akkori hatalom úgy ítélt, hogy önkényuralmi jelképpel való visszaélést valósít meg, noha a bírós ág utána hároméves kemény eljárásban kimondta, hogy nem ez történt. Most már a kártérítési perük zajlik. De azért jó lenne, ha nem így történnének ezek a dolgok. És ne felejtsük el, még a NATOcsatlakozási népszavazás is hasonló körülmények között zajlott, akkor lökték be országunkat ebbe a szövetségbe, ami határozott álláspontunk szerint sok jót eddig még nem eredményezett. Tehát én arra kérem, arra buzdítom a tisztelt kormánytöbbséget, hogy fontolják meg ezt a javaslatot, támogassák előterjesztésünket, és ne csináljunk ebből ilyen elvi kérdést, hogy ki terjeszti elő, ki nem terjeszti elő, egy a lényeg: a közvetlen népakarat kinyilvánításának a lehetőségeit biztosítani kell minél zavarmentesebb módon, ahogy például Svájcban ez történik. Svájc nyilván úgymon d szélsőséges példa, ott túl sok is a népszavazás, de én azt gondolom, mindenképpen