Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - FARKAS GERGELY (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
838 hogy például egy 52 százalékot kapott pártszövetség gyakorolhat kétharmados befolyást az Országházban. A részletes vitában vagyunk, tehát nem kívánok általános vitához kapcsolódó érveket elmondani. Azért vezettem fel mindezt, mert az ajánlás 2. pontjában előterjesztett vagy ott ismertetett módosító javaslatomat szeretném önökkel részletesen megismertetni, me gvédeni, sőt mi több, arra buzdítani a kormánytöbbséget, hogy támogassa ezt a javaslatot. Ebben a javaslatban a következőt terjesztettem elő. Azt az alaptételt abszolút mértékben tudjuk támogatni, hogy a választójogi reform szükséges. Azt is tudjuk támogat ni, hogy ehhez bizottsági formát kell felállítani, mint ahogy a képviselőtársam, Farkas Gergely képviselőtársam jelezte, hogy jobban örülnénk egy eseti bizottságnak, de ha albizottság formájában fog ez a jogszabályalkotási folyamat előkészítési szakaszba jutni, nem omlik össze a világ. Azonban hogy mit vonunk reform alá, hogy milyen széles ez a szabályrendszer, amit most reform alá vonunk, nekem ehhez kapcsolódóan támadt az a javaslatom, és ezt nyújtottam be, hogy ha már hozzányúlunk a választójogi rendsze rhez, azaz a közvetett hatalomgyakorlás egyik legfontosabb szabályrendszeréhez, akkor a jogállamiság garanciáját jelentő közvetlen hatalomgyakorlás eszközrendszeréhez is nyúljunk hozzá, jelesül a népszavazáshoz és a népi kezdeményezések szabályrendszeréhez . Hiszen röviden és velősen annyit lehet mondani erről a területről, hogy az elmúlt húsz év történései a népszavazások területén tökéletesen bebizonyították, talán a legutóbbit leszámítva, a 2008as társadalombiztosítási népszavazást leszámítva, bár ott is rengeteg jogellenességet tapasztaltunk, kormányzati befolyást és egyéb megengedhetetlen jogsértéseket, de mégis a lényeg az, hogy a népszavazás intézménye jelenleg ma a magyar jogrendszerben nem élvez olyan kiemelt védelmet. Olyan garanciarendszerek nem á llnak rendelkezésre, amelyek a népakarat kinyilvánítását megvédenék akár a kormányzati befolyástól és torzítástól, erről szeretnék majd hosszabban beszélni, hiszen ennek nagyon szomorú és kemény példái voltak, többek között a 2004. december 5ei népszavazá s, amely kapcsán már többször elhangzott az elmúlt két hét alatt a Házban, ugye, most meglehetősen kevesen vannak itt az MSZP frakciójából, de bizony ennek a pártnak a nevéhez, jelesül Gyurcsány Ferenc nevéhez fűződik az, hogy sárba tiporva azt a népszavaz ási alapelvet, amelynek a lényege az, hogy a kormányzat neve “hallgass!” akkor, ha egy népszavazási kezdeményezés indul el, ő ennek ellenére közpénzből egy nemzetellenes propagandát folytatott. (17.20) És ráadásul tette ezt úgy, akként, hogy egyértelműen s zembe is ment az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatával, hiszen az Alkotmánybíróság 52/1997. számú határozata bontja ki, értelmezi a népszuverenitás fogalmát, a közvetlen hatalomgyakorlás népszavazásban védett formáját, és egyértelműen rögzíti azt, amit nem véd jelenleg jogszabályi garancia népszavazás kapcsán, hogy az Országgyűlésnek kötelező népszavazás esetén minden feltételt teljesítenie kell a szavazás megtartására, és ez a kötelesség magában foglalja azt is, hogy tartózkodjon minden olyan döntéstől, mulasztástól, amely befolyásolná vagy meghiúsítaná a független és közvetlen hatalomgyakorlás megvalósítását, és köteles más szerveket is távol tartani ettől. Tovább folytatja: a népszavazási kezdeményezést már az aláírások benyújtásától kezdve, közvetlenü l az alkotmány alapján abszolút védelem illeti meg. A támogatottság teljesülése népszavazási kérdés esetén automatikusan a képviseleti szerv fölé helyezi a közvetlen hatalomgyakorlást. Tehát az Országgyűlés és minden más, akár törvényhozó, akár végrehajtó szerv, úgynevezett végrehajtói szerepbe kerül, és azt kell biztosítani, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás eljárását ne fenyegesse semmi, egészen az eredményes népszavazásig. Éppen ezért kell a népszavazási szabályokat gyökeresen és radikálisan megreformáln i. Különösen azért is, mert ma az alkotmányügyi bizottság ülésén, amikor a részletes vita kapcsán szintén előterjesztettem érveimet, nagyon örültem annak, amikor nagy tapasztalattal bíró, választási jogi területen, szinte azt lehet mondani, legtekintélyese bb parlamenti képviselő, Salamon László
