Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - FARKAS GERGELY (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
837 Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Farkas Gergely képviselő úrnak, a Jobbikfrakcióból. Öné a szó, képviselő úr. FARKAS GERGELY (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Jobbik egy olyan módosító javaslatot adott be, amely arra vonatkozik, hogy a választójogi reform előkészítésével foglalkozó bizottság ne egy albizottság legyen az alkotmányügyi bizottságon belül, hanem egy külön eseti bizottság. Miért is tartjuk ezt fontosnak? Abban biztosan egyetértünk, hogy az új választójogi törvény megalkotása a jelen Országgyűlés egyik legfontosabb feladata, amely komoly előkészületet, alapo sságot és körültekintést igényel, hisz eredménye hosszú távon meghatározhatja a demokratikus rendszer működési kereteit. Ennek a feladatnak megfelelő súlyt, rangot nem egy albizottság jelent, hanem egy eseti bizottság. Egy másik nagyon komoly előnye lenne az eseti bizottságnak, hogy ott nem lenne bekorlátozva a bizottsági munkában részt vevő képviselők köre. Tudhatjuk jól, hogy egy albizottságban csak az lehet tag, aki már az adott bizottságban, esetünkben az alkotmányügyi bizottságban tag. Ez nagyban szűkí ti a pártok lehetőségét, mert nem tartom valószínűnek, hogy amikor az egyes pártok az alkotmányügyi bizottságba delegáltak embereket, akkor figyelembe vették volna azt, hogy ki is a frakció legfelkészültebb választási szakembere. Nem is vehették figyelembe , mert nem tudhatták előre, hogy ilyen feladat is fog hárulni erre a bizottságra. Ezek alapján biztos vagyok benne, hogy van olyan frakció, aki az összes képviselője közül nem feltétlenül az alkotmányügyi bizottságban jelen lévő tagjait delegálná egy ilyen bizottságba, amennyiben lenne erre mód. Márpedig egy eseti bizottságban lenne rá mód, és úgy gondolom, nagyon fontos lenne, hogy megadjuk ennek a lehetőségét, hisz közös célunk, hogy egy minél jobban átgondolt törvényjavaslatot tegyen le az Országgyűlés a sztalára a bizottság munkája végeztével. Szintén ezt a célt segíthetné az eseti bizottság melletti harmadik indok, miszerint egy eseti bizottságban képviselőkön kívül szakemberek segíthetik a munkát szavazati jog nélkül, ezzel biztosítva, hogy még tökélete sebb törvényjavaslatot tudjon megalkotni a bizottság. Erre a Házszabály szerint egy albizottság esetében nincs lehetőség. Egyrészt tehát azért, hogy megadjuk a rangot annak a bizottságnak, amely egy ennyire jelentős törvényjavaslat kidolgozását kapta felad atul, másrészt hogy a képviselők közül is a legfelkészültebbek lehessenek tagjai ennek a munkacsoportnak, harmadrészt pedig, hogy szakemberek is részt vehessenek a bizottság munkájában, úgy érzem, sokkal inkább indokolt egy eseti bizottság felállítása egy albizottság helyett. Nemcsak én érzem indokoltnak ezt, hanem 1999ben a Fideszfrakció is hasonlóképpen gondolkodhatott, ugyanis az őt támogató szavazataikkal a Magyar Országgyűlés egy eseti bizottságot hozott létre, amelynek célja a választá si rendszer átdolgozása volt ahhoz hasonlóan, ahogy a most felálló bizottságnak is ez a feladata. Kérem tehát, hogy amit akkor logikusnak találtak, az most is legyen logikus, és az elmondott indokok alapján támogassák az eseti bizottság létrehozására vonat kozó módosító javaslatunkat. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett GaudiNagy Tamás, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobb ik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő határozati javaslat egy nagyon súlyos és lényeges alkotmányjogi kérdést tárgyal. Miután megszületett az alkotmánymódosítás abban a tárgyban, hogy 200 fős lesz az Országgyűl és, az Országgyűlés a munkáját 200 fővel folytatja, nyilván szükségessé vált a választási jogszabályok generális, alapvető módosítása, de nemcsak ezért, hanem azért is, mert a magyar választójogi rendszer még ebben a formájában is rengeteg olyan sebtől vér zik, amely a közvetett hatalomgyakorlás kifejezését nem megfelelően tükrözi, többek között például az arányosság elvét sem, hiszen ennek köszönhető az,
