Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
796 Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra a következő ülésünkön kerül sor. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Kósa Lajos és más képviselők önálló indítványát T/32. számon, az önkormányzati bizottsá g ajánlását pedig T/32/39., valamint 44. számon kapták kézhez. Megkérdezem, az előterjesztők részéről melyikük kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Kósa Lajos úr, parancsoljon! KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem, a demokráciák egyik legfontosabb törvénye a választási törvény, és a választási törvények megalkotásakor messzemenően figyelembe kell venni nemcsak a kialakult szokásokat, egy ország politikai természetét és hagyományait, hanem azt is, hogy ha lehe t, akkor minél közvetlenebbül bízzuk rá a választókra, hogy kiket bíznak meg a saját képviseletükkel. Akkor, amikor a választási kampányban hangsúlyoztuk - nemcsak a FideszKDNP, de szinte mindegyik párt , hogy az önkormányzati képviselőtestületek létszá mát csökkenteni szeretnénk, akkor természetesen ezeket a szempontokat és elveket figyelembe vettük. Éppen ezért egy olyan javaslatot fogalmaztunk meg előterjesztőtársaimmal, amely alapvetően megőrizte az önkormányzati választási rendszernek azt a vonását, hogy a választópolgárok húsvér, névvel, arccal és természetesen támogató szervezettel rendelkező emberekre voksolhatnak. Az önkormányzati választásokon a településeken csak és kizárólag húsvér emberekre lehet szavazni, pártlistás szavazás nincs is. Csak az önkormányzatiság egy második szintjén van listás választás, a megyei önkormányzatoknál, illetőleg a fővárosnál, de ez az önkormányzati szintek második lépcsője. Azért tartottuk ezt fontosnak, mert ha egyéni képviselőkre szavaznak az emberek, azoknak a s zámonkérhetősége maximális, nem lehet elbújni egy megbízó testület vagy szervezet mögé, nem lehet azt mondani, hogy pártfegyelemből szavaztam így vagy úgy, és ez az önkormányzati kérdések nagyobb részénél nagyon fontos. Ezt a módosítást egyébként az önkorm ányzati rendszerben 1994ben az akkori szocialistaszabad demokrata kormányzat eszközölte, eltörölve az önkormányzati rendszernek azt a vonását, hogy volt egyéni és szervezeti listás szavazás. Ugyanakkor tudjuk, értjük, hogy ez az egyéni kerületi választás i szisztéma meglehetősen aránytalan helyzeteket teremtett. A legklasszikusabb példa az angol rendszerre való hivatkozás, ahol úgy lehet megszerezni a mandátumok 100 százalékát, hogy egyébként a választásokon megjelent polgároknak csak az 51 százaléka szava zott a győztesre, 49 százaléka pedig nem. Ez nagyon súlyos aránytalanságra vezethetne, ezért Magyarországon, miután a választási rendszereknek az arányosság az alapvető hagyománya és sajátsága 1990 óta, ezért mindenképp szerettük volna megőrizni ennek az a rányosító rendszernek valamilyen formáját. Ezért elzárkóztunk azoktól a javaslatoktól, amelyek arra tettek kísérletet, hogy ültessük át az önkormányzati választási rendszert teljes egészében a tiszta egyéni választási rendszerre. Az önkormányzatoknál szere tnénk lehetőséget adni a kisebb szervezeteknek, adott esetben kisebb támogatottságú vagy társadalmi beágyazottságú szervezeteknek arra, hogy megfelelő eredmények esetén az önkormányzati testületekben hallassák a szavukat, képviseljék az embereket.
