Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VARGA GÉZA (Jobbik):
665 Nagyon fontosnak tartom fölhívni a figyelmet arra, hogy a XXI. században nem lehet az egészségügy kapcsán pusztán az egészségügyi ellátórendszerről beszélni, a népegészségügy kérdése legalább ilyen mértékben a megelőzésen, az életminőségen alapszik. Hogy milyen minőségű környezetben élnek polgártársaink, milyen minőségű környezetben nőnek föl a gyermekek, e tekintetben nem lehet a népegészségügyi kérdéseket az egészségügy keretén belül hosszú távon rendezni. Hog y milyen a városi levegő minősége - Budapesten minden budapesti lakos mintegy három évet veszít az életéből a rossz minőségű levegő miatt , hogy milyen minőségű élelmiszerekhez jutunk hozzá, hogy a minket körülvevő környezet milyen terheléseket jelent a s zervezetünk számára, tehát anélkül, hogy ezekre a kérdésekre stratégiailag, rendszerben ne találnánk választ, nem fogunk tudni hosszú távú megoldást találni a népegészségügy égető kérdéseire szem. Még egy szempontra hadd hívjam fel a figyelmet. Pontosan ez ek azok a kérdések, amelyek tekintetében ma Magyarországon felháborító, tolerálhatatlan egyenlőtlenség uralkodik. A magyar népesség nem elhanyagolható része harmadik világbeli egészségügyi mutatókkal, élettartammutatókkal rendelkezik. (14.50) Ennek oka az , hogy a környezet szennyezése, az egészséges környezeti javakhoz való hozzáférés végtelenül egyenlőtlenül oszlik meg Magyarországon. Anélkül, hogy ezekre a kérdésekre ne lenne stratégiai koncepció, anélkül, hogy ezeknek a leszakadó társadalmi csoportoknak az életkörülményeiben, így például a vezetékes ivóvízhez, a csatornázáshoz való hozzáférésében ne történne radikális előrelépés, minden egészségügyi erőfeszítés hiábavaló lesz. Kérem a kormányt, hogy erre fordítson a jelenleginél nagyobb figyelmet. Köszön öm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Varga Géza képviselő úr, Jobbik. VARGA GÉZA (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett kormányprogram mezőgazdasági fejezeté ről szeretném egy ökogazdálkodó észrevételeit megosztani önökkel. Ha sommásan akarnám ezt megtenni, akkor azt kellene mondanom, hogy az iromány - ezt így tanultam meg, hogy ezt így kell hívni, nos az iromány - nem éri el azt a színvonalat sem, mint amit bá rmelyik gazdatársam esténként, téli estéken kockás papírra vet az előtte álló időszakra vonatkozó tennivalókkal időszakban. Ez utóbbinak ugyanis legalább négy eleme van: a családjával megbeszéli a célokat - ez, mondjuk, hogy rendben van , utána felmérik a z erőforrásokat, utána megbeszélik a szükséges intézkedéseket, és végül meghatározzák a naturális mutatókat, amit el szeretnének érni. A benyújtott kormányprogram ezekből mindössze az egymillió munkahely ködös ígéretével operál. A program azonban hallgat a vidék társadalmát leginkább érdeklő kérdésről, a földtulajdonról. Szeretnénk megtudni a kijelölt miniszterelnök úrtól, hogy mit kíván tenni a kormány a külföldiek és a hazai jogi személyek földtulajdonszerzési moratóriumának lejárta után, ami várhatóan 2 011ben lesz. A vidék munkahelyteremtő képességének javítása a földhasználat, a földtulajdon kérdésének rendezése nélkül nem képzelhető el. A termőföld vidéken a munkahelyteremtés legfontosabb eszköze. Ennek hazai kézben tartása és a földből életvitelszerű en megélni kívánók rendelkezésére állása nemzeti fennmaradásunk alapja, de a bejelentett program esetleges megvalósulásának is a záloga. A kampányban gyakran hallottuk Orbán kijelölt miniszterelnök úrtól, hogy megvédjük a magyar földet, talán még azt is ho zzátette a sajtónak, hogy: nyugi. A kormányprogram ezzel szemben említést sem tesz arról, hogy hogyan akarja a kormány megvédeni a magyar földet a hazai és a külföldi spekulációtól. A kormányprogram mezőgazdasággal foglalkozó fejezetében ellentmondásos a k is- és közepes gazdaságok, valamint a lokális piacok fokozott támogatásának szükségességéről beszélni egyfelől, majd másutt, az uniós források felhasználásánál a sok kis kezdeményezés
