Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
640 (12.10) Választási kampány után - mivel annak már vége - egy kormányprogram valóban arra való, hogy fő célokat jelöljön meg, és még egy valamire, hogy számba vegye a körülményeket, az erőt és az eszközt, hogy a megvalósításhoz mi á ll rendelkezésre. Meg kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, ezt a számbavételt mélyen hiányolom az előterjesztésből. Egyfelől azért, mert feltűnő módon hallgat arról a környezetről, amely most körülöttünk van: a világról és Európáról. Feltűnő módon hal lgat ez az előterjesztés legalább annak számbavételéről, hogy mi történik körülöttünk, mi történik az Unió különféle bajban lévő országaiban, mennyiben befolyásol bennünket a görög és majd várhatóan a déleurópai országok helyzete. Milyen körülmények közöt t vagyunk tehát a világban, hogyan kapcsolódunk ehhez? Egyáltalán, annak a kimondását hiányolom, hogy Magyarországon kívül is van élet. Másfelől azt gondolom, hogy amikor a kétharmados többséget a kormányra kerülő koalíció megszerezte, akkor nagy valószínű séggel a szavazatok nem a társadalmi szerződésnek szóltak, hanem azoknak az ígéreteknek, amelyek folyamatosan hangzottak el az elmúlt négy és nyolc évben. Mindannyian emlékezünk rá: visszaállítjuk, azonnal döntünk róla, pénzt fogunk adni oda és így tovább. Ebben a tekintetben tehát nem lehet kárhoztatni mindazokat, akik egy kormányprogramban keresik az ígéreteket, a konkrét leírásukat, hogy hogyan valósulnak meg, és persze megpróbálják összevetni a rendelkezésre álló erővel és eszközzel. Nem lehet kárhoztat ni tehát az önkormányzatokat, amikor arra kíváncsiak, hogy mi lesz a támogatásukkal, nem lehet kárhoztatni a nyugdíjasokat, akik kíváncsiak arra, hogy mi lesz a nyugdíjukkal, járandóságaikkal, lehetőségeikkel. Nem lehet kárhoztatni az adófizetőket, azokat, akik személyi jövedelemadóként vagy társaságként adót fizetnek a közösbe, hiszen kíváncsian várják, hogy mi lesz, milyen ütemben, hogyan valósul meg az adócsökkentés, lesze egyáltalán, családi adó lesze, egykulcsos lesze. Ebben a tekintetben - valljuk be őszintén - a kormányprogramon kívüli eddigi magyarázatok nagyon homályosak. Nem lehet kárhoztatni a közszolgákat, és nem lehet kárhoztatni a pedagógusokat, hogy keresik a kormányprogramban azt a fejezetet, amely rájuk vonatkozik, a pedagógusok ezt kínos módon nem találják meg; a devizahiteleseket, akiknek szintén kormányprogramon kívül szóltak ígéretek arról, hogy hogyan lehet segíteni őket; a lakást szerezni szándékozókat, és így tovább. Ezért tehát azt gondolom, hogy azt az ügyet, azt a dolgot megítéln i és elítélni, hogy vannak, akik szeretnék a kormányprogramból nemcsak a célokat tudni, hanem azt is, hogyan valósulnak meg, kár lenne. Úgy látom, hogy a kormányzó koalíció azzal, hogy célokat jelölt meg eszközök és rendelkezésre álló források nélkül, tula jdonképpen időt kért. Időt kért saját magának, hogy tisztázza a saját elképzeléseit, és próbálja meg feltölteni ezt az itt előttünk fekvő dokumentumot, feltölteni valóságos ügyekkel, valóságos cselekvéssel. Amíg ennek a valóságos cselekvésnek nem látjuk a terepét, addig, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, a szocialista frakció nem tudja támogatni ezt az előterjesztést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Hozzászólásra következik Szatmáry Kristóf, Fidesz; őt kö veti Gyöngyösi Márton, majd Balsai István. Képviselő úr, öné a szó. SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A most előttünk fekvő, most tárgyalandó kormányprogram a saját bevallása szerint is egy korszakvá ltó kormányprogram, és nemcsak korszakváltó, hanem új társadalmi szerződés megkötésére irányul. Mint vállalkozó tudom, és sokan közülünk tudják, hogy egy jó szerződés alapeleme az, hogy koherens legyen. Tehát a szerződésben lévő pontok egymáshoz való viszo nya egy irányba mutasson, az egyes pontjai ne egymás kioltására irányuljanak, illetve, hogy valami olyan alappal bírjon ez a szerződés, amelyre a többi elem aztán ráépül.
