Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP):
629 részvényvásárlás, ingatlanbefektetés és külföldi nyaralás mind meg fog jelenni a fogyasztásban, és ez nem vagy csak alig élénkíti a belső piacot. Így aztán az irány nem igazán illeszkedik a rendszerbe. Még kiáltóbb az irány elfogadhatatlansága az aktív korú, de szociális transzferekből élők esetén. Bár ők több mint 1 millióan vannak, köztük a legismertebb ek a szociális segélyre jogosultak, és többségük számára a szociális transzfer a foglalkoztatás hiányát pótolja, mégis erről az 1 millió emberről nincs szó a programban, számukra nincs önálló irány. Sorsuk a kormányprogram szerint beolvadna az adócsökkenté s és járulékcsökkentés által generált gazdasági növekedésbe. Nos, ha kijelölt miniszterelnökünk nemcsak a nemzeti nagytőke jeleseivel tárgyalna, hanem időt szánna a szociális segélyezésben bevezetett 2009es és 2010es átalakítások tapasztalataira is, akko r látná, hogy a kormányprogramból hiányzik egy fontos irány, aminek a hiánya megbuktathatja az elképzelt rendszert. Nem a FideszKDNP az első politikai erő, amely a munkát politikája egyik alappillérének tekinti. A Magyar Szocialista Párt kormányzása alatt több intézkedéssel is bizonyította, hogy hasonlóképpen látja a világot, igaz, a mi politikánkban a vállalkozók támogatása mellett hangsúlyos volt a munkaképes korú, de szociális jövedelemből élő emberek foglalkoztathatóságának javítása, a munkakínálat cél zott, számukra történő bővítése is. Úgy gondoljuk, hogy a foglalkoztatás bővítésének szükséges, de nem elégséges feltétele a járulékterhek mérséklése. A vállalkozók kedvezményezésétől várt 1 millió munkahelyre ugyanis 1 millió munkavállaló és lehetőleg mag yar munkavállaló kellene. A kormányprogram méltatlanul figyelmen kívül hagyja, hogy a magyar munkaerőtartalék többségében a szociális rendszer kliense, és az ország gazdaságilag fejletlen vidékein él. Tényleges foglalkoztatásba vonásukhoz a jövedelempótló szociális ellátások átalakítása megkerülhetetlen, mégpedig úgy, hogy a pénzbeli ellátásról az aktivitásra helyeződjön a hangsúly. Ez mind a motivációban, mind a belső kereslet növekedésében jó eredményt hoz, amit az “Út a munkához” program a szociális seg élyre jogosultak esetén jól reprezentál is. Az ő esetükben működik a belső piacot élénkítő hatás is, mert munkával szerzett többletjövedelmüket bizonyosan alapvető szükségletek fedezetére költik; tessék csak megkérdezni erről a tari polgármestert. Féloldal as és hibás az irány és a rendszer, ami a kormányprogramból kirajzolódik. Ígér a vállalkozóknak pénzt, paripát, fegyvert, de nem jelez irányt és programot százezreknek a munkaerőpiaci újraintegrálódáshoz. Merthogy a közmunka sem tömegességében, sem eredmé nyességében erre nem alkalmas. Mi úgy gondoljuk, a foglalkoztatás problémáján nem fog érdemben segíteni a keveseknek számolatlanul szórt pénz. Új támogatáspolitika kell, amelyben a foglalkoztatáshoz biztosított támogatás - nem a köz, hanem ennek a társadal mi csoportnak bármilyen foglalkoztatásához biztosított támogatás - bizonyítottan kitermeli azokat a helyi gazdaságfejlesztési elképzeléseket és kezdeményezéseket, amelyek nem a külföldi tőkére, hanem a helyi erőre, mindenekelőtt a munkaerőre építenek. Ez a z irány már létezik a gyakorlatban, és a rendszer fő célját, a nemzet gyarapodását érdemben képes támogatni. Mindaddig, amíg ezek az összefüggések hiányoznak a kormányprogramból, azt északmagyarországi képviselőként is nem tudom támogatni. Köszönöm megtis ztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Szűcs Erika képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felkészülnek Gyenes Géza és Kósa Lajos képviselő urak, szólásra következik Szászfalvi László képviselő úr, Keresztényd emokrata Néppárt. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A történelmi egyházak nemzeti kultúránk szerves részei. Az egyházak nagyon sokat tettek a nemzet fennmaradása érdekében azért, h ogy ma, a XXI. század elején itt vagyunk, hogy még vagyunk, és magyarul beszélünk, álmodunk és imádkozunk a Kárpátmedencében.
